Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)

III. A kutatás eredményeinek áttekintése - Zárt í-zés toldalékokban

Nyelvjárásaink az -it képzőt nézve következetesek a hosszú ma- gánhangzós alakok használatában, ahogy a képzők említett csoportjának z'-zésében is.

Az -ékony, -és, -mény, -ség névszóképző z'-ző használatára sok adatunk van, jóllehet, ezt csak azon adatok alapján mondjuk, amelyek rendelkezésünkre állnak. Tapasztalataim alapján mégis biztonsággal állítom, hogy ezen képzők nyelvjárási használata itt mindig z'-ző, jóllehet egy-két é-ző példa felbukkanására is van adatunk. Tényszerűen persze csak a rendelkezésre álló példák alapján állíthatjuk ezt, mert a négy képző z'-zését csak ennyi példával tudjuk igazolni. Az erődítmény, fejlemény stb. nem z'-ző, de nem is tartozik a nyelvjárást beszélők aktív szókincséhez, az illetmíny, téj- jesítmíny, az ípítmíny azonban igen, jóllehet nincs az adattárunkban. Hangsúlyozom: más, ha adathiány miatt kevés a bizonyító erejű példánk, és más, ha a jelenségre nincs z'-ző adat. Az adattárban szereplő -ékeny képzős morfémáknak 13 nyelvjárásból került elénk z'-ző adata, az -és és -ség képző z'-ző adattára jóval gazdagabb, de ezeknél a toldalékoknál is több a ténylegesen z'-zhető (és z'-ző) morfémák száma, mint az adattárban szereplő z'-ző adatok száma. Hogy pontosan mennyi, valószínűleg soha senki nem tudja számba venni. Adattárunk alapján tényként rögzíthetjük, hogy a 236 -és képzős z'-ző főnév között (köztük hat e ~ é-ző nyelvjárásban egyaránt előforduló adat: eggyetértís ~ éggyetértís, gépelís, kényírsütís, szérződís, veszekédís, kelís ~ kilís) egyetlen é-ző adat sincs. Vagyis az z'-ző adatok csoportjához tartozó tényleges ellenpélda.

Hasonlóan erős z'-zést találunk az igei személyragokban. Arra nézve, hogy az ikes igék jelen idejű felszólító módjának e. sz. 3.

személyű -ék----ík ragja a nyelvjárások nagy részében - a keleti

te

rületeken mindenképpen - a 20. század közepén még általános volt, Végh József a negyvenes évek második felében ilyen példákat jegyzett fel Békésen: „Jőjjjík mám be ídesapám!”, „Tessíg bejjep kerülni!”, „Ne búsújjík kend”, „itt ne járjík senki” stb. (vö. MNny.

79