Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III. A kutatás eredményeinek áttekintése - Zárt í-zés alapszavakban és összetételekben - Zárt í-zés hangsúlyos helyzetben - Adattár
/Pl/, íltye-voltyát /Sa/, ímejeg /Nsz/ ~ ímejég /Pl/, ínekei /Á Gá Hp Zsa/ ~ ínekéi /Dv Fu Pl Sze/, ínekélgettünk /Fu/, ínekés /Bnb/, ínekünket /Bé Bu Kszak/, ínsíges /Sá/, /perc ’sértetlenül’ /Dv Mhom Pl/, ípeszű /Ka/, /p/í /Bbö Bug Do Dv Fgy Fu Gá Hp Kony Pl Sze Szegh/, ípítísin /Bnb Do Ksza/, ípítkézísén /Do Dv Fu O/, ípkézláb /Bu/, ípp /Sá/, íppen /Hp Mhom Nsz Pl Vér/, íppensíggel /Pl/, /p«Z /Do Kony Nsz O Pl Sze/, ípűlet /Bu Do Su Sze Vé/, ípűlőü /Bé/, /r /wm vmit/ /Ka Pl Sá/, írék rá /Do Sze Vé/, írelődik /Vé/, /rém még /Bug Do/, íréit /Hp/ ~ /réff /Pl/, ink /Bsz Bug Cső Do Fő Mhom/, ink la gané/ /Dv Hp Nsz O Sá/, /r/rcf /Pl/, írísit /Hp/, Inéi írje /Bug/, írkezett /Zsa/ ~ írkézétt /Bé Bug Dv O Pl/, /rí /dudva/ /Dv Hp/, /szerencse/ /ríe /Dv Hp/, /ríe /rag. nm/ /Cső Do Ka Su/, /rcem/ /ríe /Sá/, /ríe- /igekötő/ /Bsz Do Kszak Mhom Su Sze/, zríé& ’értük’ /Bug/, /ríem ’énérteni’ /Nr/, /ríem ’megértem’ /Do Dv Fu Ksza/, írtíkés /Sze/, írtünk (rag. nm.) /Vé/, /rwe /Kony/, zrzem /Vé/, ísíktűl ’éhségtől’ /Bsz/, /szre veszed /Sa Zsa/, Zíé/f /Hp Ka Ko Mhom Mp Nsz Pl Po Sa Su Sze Vé/, ítelhordó /Bsz Btor Esz Nr Pl/, ítél sorja /Hp/, ítelszag /Sá/, /íeí /Bsz Bu Hp Kony Pl/, /íeío /Hp Pl Vé/, /íeío /cséplőgépnél/ /Ka/, ítkés /Bé Nsz/, ívelődik /Nsz/, ivódik ’töpreng’ /Pl/; kénszerítettík /Ko/, kíbzeltem /Bnb Bu Bug Kony Nr O Sze/, kíbzelgís /Fu/, kíggém Igémjajtal /Ki Vé/, kik /Bu Fő Fu Hp Ki Pl Po Sá/, &/&es /Dv/, Kíkfű (hn) /Do/, kíkíteni /Bé/, kíkkötínyes /Zsa/, kíkkő /Sá/, kíkkötő /Ki O Sá/, kíkköves /Bé Dv Gyo Hp Mp Nsz/, kíkkű /Bsztm Bú Fgy Hp Ka Kony Nsz Pl Su Zsá/, kímíny /Bé Bnb Bug Do Fgy Hp Ka O Pl Su Zsá/, kímlel /Nsz/, kínköves /Bú/, kínszér /Pl/, kínszércsúsztatóut /Mhom/, kíntelenkédik /O/, kínyelem /Zsa/ ~ kínyelem /Bug/, kínyelmés /Sze/, kínyes /Mp Sa/ ~ kínyés /Pl/, kínyéskédik /Bé Su/, kínyeső ’higany’ /Nsz Vé/, kinyin /Sze/, kínytelen /Mhom Nsz Pl Vé Zsa/, kípeket /Kony Pl/, kíppesek /Hp/ ~ kípesék /Bá Dv Sá/, kípesint /O/, kípessíge /Do Fu/, kípesszótárajim /Sa/, kípest /Pl Sze/, kípibe /Bu Bú Do Esz Ko Sa 60
