Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - Az í fonéma tájszavakban - A hosszú í fonéma tájszavakban (adattár) - Hangsúlytalan helyzetben
Fgy Nsz Pl/, elvílte /K-S Po Vé/, embéremlíkézet úta ’nagyon régen’ /Pl/, eplíny /Bé Do Dv Mhom Sa/, eplifát /Bé/; favágító tőke /Hp Mp Nsz/,fedélík ’tető: nád’ /Bnb Ko Sí/,fehírcseléd /Bé Dv Fu Ko O Pl Su Sze Zsa/,fehírmező /Zsa/,fehírníppel /Nsz Sá Zsa/, féjjepszították /Mhom/,felbígáz ’felbújt’ /Dv Pl/,félcsípejű ’rossz alakú, járású nő’ /Pl/,felcsírkéz ’kis csomókba összegyűjt’ /Bu Bug Do Ko Mhom Saffelhírce /Po/, fenesíg ’bökkenő, akadály’ /Plffennyedín /Hp/, feszít ’rátarti’ /Nsz Pl SaI, figerísztem ’kerestem’ /Bu Pl Sze/,fityfiríkel /Hp/, fosószílva ’gömbölyű, sárga színű szilva’ /Pl/; gabajították /Do Dv Nsz/, gácsír /Bé Do Pl Po Sá Szegh/, gombojító /Bú O Vé/, gombojík /Fgy Kony/, górjík meg /Kt/, gurdiny ~ gurdíny ~ gúrdíny /Bú Bug Da Dv Fgy Hp Km Ko Pl Po Sa Sá Sze Zsá/; gyeréksíg ’semmiség’ /Pl/, gyíkínyhámal\ /Ko/; habarík /Bsz Bu Fu Nsz/, /?<«/ ním ’hadd nézzem’ /Pl/, hajítófát se /Ko N-S Pl Sá Zsa/, halhí /Bé Bú Do Dv Hp Ko Kony Nr Nsz Pl Sa Sá Su Sze Vé/, halhíjozás /Bé/, hálvírű ’lassú, nyugodt’ /pejor/ /Pl/, harántíkosan /Po/, hasíttya ’hangosan énekel’ /Pl/, hasított /füljegy a birkának/ /Sá Szegh/, Hasznájjík! /tánc végén mondják/ /Bug Sá/, házníp /Ki O Pl Po/, /rá se/ hederít /Bú Nr O Sá/, hérísz ’a menyasszony vendégei a lakodalomban’ /Bé Bsz Do Esz Hp Knh Mp Nsz O Pl Sá Sze/, hétrít meggörnyedve /Da Do Pl Sá/, hupikík /tréf/ /Nsz Pl/; írkilís ’érzékeny, sértődékeny személy’ /Pl Zsa Zsá/, zzúfe /Bug Do Dv Esz Fgy Fu Hp K-S Ko O Pl Sá Sze Szegh/, ízíkel /Ko Zsá/ ~ ízík'él /Dv Fgy Ko O Pl/, ízíkkóró /Á Bug Da Esz Fu Hp Km Ko Mp O Po Zsá/; jöszmíkél ’jön, megy’ /Pl/; kankaríkja ~ kunkoríkja /Do Esz Mp Sá Su Szegh/, kaparík /Bsz Bu Do Esz Fgy Pl Sa Sá Zsa/, karcsíi /Hp/, kázsmírt /Fu K-S N-S/, kelevíny /Sá/, kemísíg ’daganat’ /Pl/, kergebírka ’szeleburdi’ /tréf/ /Pl/, kerít ’szerez’ /Fgy Hp Pl Su/, keserűsig ’szomorúság, bánat’ /Bá Fö Pl/, kiízíkel /Km O Po/, Kirítóba (hn) /Sze/, kiverís /Bé Fgy Do Ko Pl Sá/, kolompár! /Esz Mhom/ ~ kolompír /A Bsz Bu Bú De Do Dv Fö Fu Fgy Hp 51
