Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
II. Az í-zés vizsgálata - Az í(i)-k gyakoriságát növelő megfelelések a sárréti nyelvjárásokban - Az í fonéma tájszavakban - A hosszú í fonéma tájszavakban (adattár) - Hangsúlyos helyzetben
/Km O Pl Po Sá/; fíkomatta /O Sí/,fílcsiktűl /Bug/,fílkótya /K-S/, fílős ’félénk’ /Pl/,fíntogba /De/,fínyéske /Hug/,fírcangol /V\/,fíreg /Hp/ ~ fírég /Dv Pl Sze/, fírgíszís /Fgy Kony/, fírgészőfa /Fgy/, fírhang /Bu Dv Do Fgy Hp K-S Mp Sá Su Sze/, fírhangos /O/, físzkesfene /Kony Nsz O Pl/; gidelget /Nsz/, gírbic ’a baromfi háta’ /Nsz Pl/, girhes ~ girhes /Bé Bug Dv Fu Nsz Pl Su/; gyíkínyhdmall /Ko/; hídlás /Bé Km Nsz O Pl Po Su Sze/, híkál /Pl/, hím /Bnb Hp/, hímzés ’virágpor’ /Po/, hízzon ’dagadjon’ /Bé Su/; ídés ’szaha- rin; likőr’ /Pl/, ídézzsír /Su/, zge /Bsz Dv K-S O Vé Zsa/, ígedelém ’eleven, rossz gyerek’ /Pl/, ílet ’gabona; búza’ /Bú Do Dv K-S Mp Pl/, íletézzsák ’búzászsák’ /Do/, ílvdnyos ~ írványos /Bú Zsa Zsá/, írkézik ’van ideje’ /Bé O Pl Sze/, írmagja /Su/, írsokdl /Nsz Pl Su/, zVfds /Fgy/, írtásfődem /Do/, z'ríó /fokozásra/ /Bnb Pl/, ítél sorja /Pl/, ítető ’cséplőmunkás’ /Pl/, ítíletidő ’erős hideg, nagy vihar’ /Nsz Pl Zsa/, ízes /a gyékény része/ /Bnb/, zzz£e ’gyorsan, azonnal’ /Bug Hp Kony K-S O Pl Sá Sze Vé Zsa/, ízík /Esz Fgy Szegh/, ízíkkóró /Da Fu Km Ko Po/; Kíkfű (hn) /Do/, kíkkű /Bu Fgy Hp Kony Nsz Pl Vé/, kíkköves /Hp/, kípen /vág/ /Kony Mp Pl Vér/, kípesfelit ’arcát’ /Pl/, kíréncsél ’könyörögve kér vmit’ /Pl/, kírsekél ’kéregét’ /Sze/; mzV ’miért’ /Do Fgy Pl Su/; nímék ’némelyik’ /Pl/, zzzp ’emberek’ /Dv Fu Ki Kony Pl/; nyírja /Bnb/, nyirkai /Hp/; pí ’pehely’ /Dv Fgy Fu Hp Sá Sze/, pihe /A Bug Do Esz Hp/, pzp ’pipacs’ /Bug Sá Vé/, pípél ~ pípol /Pl/, pípet /kap/ /Bug/, pírgál — pírkdl ’enyhén megéget’ /Dv Pl/,pírkad ’virrad’ /Pl Szegh/,pzze, /hal/ pikkelye’ /Pl Su/; n /Bé Bu Esz Fgy Nsz O Pl Su/, ríhajó /Vé/, Ríhalotn (hn) ’Révhalom’ /KJ/, rínék /Bé/, ríszesék ’részes művelők’ /Do Nsz O Su/, i?zí (hn) /Pl Su/, rz'tes hej ’vizes, vízállásos terület’ /Mpet/, nm /Bé Bú O Pl Vé/; sík víz ’áll rajta a víz’ /Dv Pl Su/, síkol ’csúszkál’ /Hp/, síkolva ’simítva’ /Dv/, sílhakol ~ sírbakol ’kesereg’ /Bug Pl Sze/, símej /Hp O/, sírhúzni /Bsz Sze/, sz'fó /víz, láz/ ’teljesen, erősen’ /Bug K-S Mp Pl Sá/; szíjjas ~ szíjjos /Bug/, szíkesszájjú ’pállott’ /Pl/, szikja ~ szikje /tojásé/ 49
