Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
I. Bevezetés - Előzmények, eredmények az í-zés kutatásában - A korábbi vizsgálatok áttekintése
azonosságának adatait is (vö. Zilahi: MNy. XCII: 344). Ennek a jelentőségét akkor értjük meg, ha szemügyre vesszük a dunántúli nyelvjárások hasonló adatait (vö. Imre SAMUnál, Kiss jENŐnél, Szabó JózsEFnél). Ha Dobozon, Püspökladányban - a monográfia végén - remélem, úgy összegezhetünk, hogy a Sárrét több más nyelvjárásában is - az í gyakoriságának egyik összetevője az, hogy a kny.-i í\ nyj.-i í gyakorisága lényegében azonos, míg a dunántúli nyelvjárásokban a köznyelvben z'-ző morfémák többségében az í megrövidül, értelmezi is, hogy a sárréti í\ í azonosság és a dunántúli í: i mai megfelelés téríti el a két terület z'-ző értékeit. Vagyis a dobozi, püspökladányi köznyelvi z': nyelvjárási í mai lényegi azonosságával szemben a dunántúli nyelvjárásokban készített beszédfelvételek és összegzések azt mutatják, hogy a köznyelvi z'-k helyén Gércén, Felsőőrön, Mihályiban, Nagykónyiban és a Nyu- gat-Dunántúl falvaiban (vö. Népi beszélgetések Vas megyéből. Szombathely, 206. Szerk. Guttmann Miklós, Molnár Zoltán) rövid z-t találunk, lényegi különbséget mutatunk ki. Úgy látom, hogy a kny.-i z': nyj.-i í megfelelés feldolgozása lényegi kérdés, mert a köznyelvi: nyelvjárási összevetésből tartalmi mutatóhoz jutunk. Az azonosság a Sárréten növeli az í fonéma gyakoriságát, a Dunántúlon ellenkezőleg. Számbavételükkel olyan adatokhoz jutunk, melyeknek szerepe van az említett nyelvjárások z'-zésének pontos minősítéséhez. Nyilvánvalóan az a legjobb módszer, amelynek alkalmazásával a legtöbb hasznosítható, összevethető adat kerül a jelenségtanulmányba, monográfiába. A sárréti gyűjtőknek-feldolgozóknak be kell mutatniuk a kny.-i í: nyj.-i í, a kny.-i é: nyj.-i z, a kny.-i z: nyj.-i í adattárát, és azt is, hogy a más magánhangzó vagy hangkapcsolat: nyj.-i í megfelelés csak kevés szembenállásban van meg, alig néhány példája aktív (vö. ínnyé, pihés, verítik', börbí\ amír, mír ’miért’, sémennyír,fődmíves, síjjed, szörnyíkézik stb.). Ezek mellett rendszerezetten be kell mutatniuk az z'-ző szuffixumok csoportjait 13
