Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari)
rövidüléses adatokat, mint a határ túloldalán gyűjtött, Márton- tól, MuRÁDiNtól bemutatott példák (vö. tanítunk; ájjik). Vagyis az í-zés itt azért is erős, mert következetes. Belesimul a bihari, békési, hajdúsági (Derecske, Konyár, Pocsaj, Esztár, Kismarja) í-zésbe. Az egyik mai z'-ző góc része. Szövegmutatványok a Sárrét-vidék öt pontjáról (Békés, Biharnagybajom, Biharugra, Doboz, Sárrétudvari) A szövegmutatványok öt település három történeti (Tö) és hét huszadik századi feldolgozás (nyelvjárási élő beszéd) részleteit tartalmazzák. Az özv. Fekete Sándornétól felvett anyag külön értéke, hogy terjedelmesebb a másik két történeti anyagnál, és a nevezett élő beszédéből írtam le. Azért soroltam be ide, mert az 1888-ban született idős asszony nyelvileg is a 19. század végén szocializálódott. A beszédrészletek visszaigazolják az elemző részekben és az összefoglalásban leírt tapasztalatokat: a 18-19. és a 20. században is erős sárréti í-zés adattárunkkal is igazolt megállapításait. Békés 18. század (Tö) Hajdú Mihály Adatok Békés város í-zésének történetéhez. In: Nyelvészeti és néprajzi közlemények. Orosháza, 2003. 198-199. Végh József (gyűjt, és közzéteszi) Sárréti népmesék és népi elbeszélések. Debrecen, 1944. Rákóciné (46—42 zárt é'-ző), A békési árvíz (Békés-Hatház, 49-50, nyílt e-ző). 142
