Zilahi Lajos: A sárréti í-zés állapota. Az í fonéma sárréti gykorisága - Chronica Bekesiensis 5. (Békéscsaba, 2011)
III/3. - A kutatás eredményeinek áttekintése - A vizsgálat fontosabb tapasztalatai
ben. A feladat gyakorlati megközelítésének lehetőségeiről szólok először. Abban egyetértés van, hogy az í gyakoriságának számbavételéhez viszonyítási alap a köznyelv. Ebből a viszonyításból derül ki, hogy a fonémának milyen megfelelésekből milyen többlete van. Valamennyi megfelelés adata fontos, ezért a fonéma különböző helyzetekből eredő minden példáját össze kell gyűjtenünk, lehetőleg teljes adattárra kell törekednünk. Az abszolút teljesség illúzió, de a tájékozódásnak az adatgyűjtés szakaszában mégis ezt kell megcéloznia, „a köznyelvhez viszonyított megterheltség” (vö. Deme: NyjKérd. 89) így lehet tájékoztató. Ahhoz, hogy a sárréti nyelvjárási í/i/-k gyakoriságát megközelítő pontossággal bemutathassuk, számba kell vennünk a látókörünkbe került valamennyi morféma í fonémáját: a tájszavakbeli z'-ket, az i nyúlásából keletkezett többletet, a zártabbá válással született z-ket, az z-ből asszociatíve megnyúlt adatokat (a hosszú magánhangzók nyelvjárásainkbeli rövidülésére alig van példa), és természetesen számolnunk kell a kisebb adattárú, kettős alakokban is mutatkozó adatokkal (vö. főkínt ~ éggyenkmt; fázik ~ fazikak; ídésanyám ~ idésanyám stb.). Minden helyzetbeli adat fontos, de a váltakozásban tetten érhető alakok kiemelt figyelmet érdemelnek (vö. é : í ~ z), különösen a nagy tömbökben egyöntetű adatok között előforduló esetekre (kezibe ~ kézit). Nem kell az eddigi feldolgozásokétól eltérő rendezőelv, csak következetesség: vegyünk számba minden olyan adatot, amelyekből az z7z/-k gyakoriságának növekményét látjuk (vö. Zilahi: MNy. XCII: 344). Például feltétlenül a sárréti nyelvjárások z'-jeinek a köznyelvi z'-kkel való azonosságát (vö. író fn 1. ’köznyelvi’, 2. fn ’a vaj készítésének mellékterméke’, 3. ign. ’köznyelvi’ stb.), mert más nyelvjárásokban mások az arányok; az -ít képzős igék z'-je következetes megtartásának tükröztetését; mutassuk meg a rövid z-k nyúlásának itteni gyakoriságát; szemléltessük a toldalékokbeli z'-zés erősségét és 121
