Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)
Gazdálkodás - Munkaszervezet
tókat is Jeszenszky Károly fogadott fel: 1866-ban az egyház szállás- földjén termett gabona nyomtatására Bobál Mártont augusztus 17. és szeptember 12. között 16 véka búza és 4 véka árpa járandóságért; a kapásként is alkalmazott Orosz Györgyöt augusztus 17-22-e és szeptember 7-12-e között (járandósága 7 véka búza, 1 véka árpa). Jeszenszky gabonatermését Mrska és Katzik nevű napszámosok nyomtatták augusztus 24. és szeptember 5., valamint augusztus 24. és szeptember 19. között (illetményük 6 véka búza és 2 véka árpa, illetve 3 köböl búza és 1 köböl árpa volt). A szérűn kinyomtatott gabonáról villával vagy szérűgereblyével húzták le a szalmát, a magot pedig garmadába50 húzták össze, és lapáttal a levegőbe szórva tisztították meg a törektől51. A szérűmunkálatokra idénymunkást is felfogadott Jeszenszky Károly: például „Varga Jánost fogadtam villásnak 1867d,k évi Jul V61 Szt Mihály napjáig” 4 forint készpénz, 1 pár csizma, 7 köböl búza, 3 köböl árpa fizetségért; „Litavetz Jánost fogadtam a szérűhöz 1872 Jul 30tó1 kezdve a Septemberi Gyulai Vásárig” (2 köböl búzát, 1 köböl árpát kapott és minden hétre 1 forint készpénzt). 1876. július 1-jétől szeptember 30-ig Pribojszky Mátyást alkalmazta „villásnak” Jeszenszky Károly 4 köböl búza, 2 köböl árpa és 5 forint készpénz fizetségért; „Villás Gyuricza János” pedig szeptember 30-án kapott munkájáért 1 köböl búzát, 1 köböl árpát és egy pár csizmát. Jeszenszky Károly feleseknek is művelésre adta az egyház birtokát képező „parochiális” és a saját földjeit. „Az 1847^ évi őszszel parochialis földjeimet felibe adtam munkálni e következő feleseknek: 1. Adamik Márton kapott két fertályt. 2. Kadar egy fertályt. 3. Maiint egy fertályt oly feltétel alatt, hogy az őszi vetésnek felét én adom, a’ 50 Garmada = a szérűn kinyomtatott gabonaszemek halma, kupaca, amelyet tolólapát segítségével összetoltak, majd falapát segítségével a levegőbe „szórták”, s a légáramlattal tisztították. 51 Törek = a nyomtatás során (később a gépi cséplés alkalmával) keletkezett apró szalmazúzalék, amelyet rendszerint vályogvetésre, sártapasztásra, ritkábban az istállóban alomként vagy takarmányként használtak fel. 36
