Novák László Ferenc: A „Mező Berényi Evang tótajkú egyházban létező” id. Kisjeszeni Jeszenszky Károly lelkipásztor számadáskönyve 1848-1890 - Chronica Bekesiensis 4. (Békéscsaba, 2011)

Építkezések

lapítható meg,26 viszont arra lehet következtetni, hogy a „gerenda” jelentésével azonosítható. A baricai ház építésére 6 pár 7-8 öl hosz- szúságú vastagabb és 7 öles vékonyabb „áriásfdt” használtak fel. Az 1876-ban vett ház felújításakor „egy áriást kölcsönöztem Károlyitól, melynek hossza 6 öl és 1 láb, szélessége 9 és 5 hüvelyk” — jegyezte fel Jeszenszky Károly.

A kérdéses „áriásfa” terminológia ismeretlen a szakiroda- lomban, recens adatok alapján sem tisztázható a jelentése még Mezőberényben sem. Eredetét a biblikus cseh nyelvben kereshetjük. A Mária Terézia úrbérrendelete nyomán készült úrbéri felmérés alkalmával 1769-ben a Hont vármegyei Fölső Badiny falu jobbágyai haszonvételeikről szólva említették: „drewo na Stawania aria riat kazdy búk a ezer”, azaz a határukban rendelkezésükre álló építkezéshez szükséges bükkfagerendákról beszéltek.27 Jeszenszky Károly anyanyelvi szinten művelte a biblikus cseh, a felső-magyarországi tót nyelvet — alkalmazhatta egyes szavait magyar nyelvi szövegkörnyezetben, nevezetesen az „arias” szláv szót „áriásfa”- ként, amely közismert fogalom volt még Mezőberényben a XIX. század második felében (a „tótajkú” herényiek Hontból, Zólyomból, Gömörből vándoroltak erre az alföldi tájra a XVIII. század első évtizedeiben).

Jeszenszky Károly feljegyzéseiből megállapítható, hogy az „áriásfa” különböző méretű gerenda volt. Hossza elérte a 12-15 métert, szélessége, vastagsága pedig a 15-35 centimétert is. Tehát tekintélyes nagyságú és erős építőanyag, a tartószerkezet fontos eleme. Ez a gerenda azonos lehetett a ház hosszában fektetett, a mennyezetet, illetve a födémet tartó mestergerendával, de a tető- szerkezetet alkotó, a falazatra fektetett, szarufákat tartó koszorúge26 A népi építészeti szakirodalomban ennek nyomát nem találjuk, eddig még ismeretlen terminológia, hasonlóan a „komló” anyagféleséghez. A Mezőberény hagyományos építkezését tárgyaló munka sem tesz említést róla. Lásd HENTZ 1973.

27 OL HTL Hont vármegye úrbéri összeírása 1769-1770. Fölső-Badiny; vö. NOVÁK 2010.

24