Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
A huszárság Aradra menekülése és Gyula utolsó ostroma
lovas és három gyalogos zászló érkezett, s itt kettévált a kuruc sereg. Sebestyén öt sereg élén Gyula bevételére indult, a többiek pedig Vértesi Mihály vezetésével Békés, Bihar és Zaránd vármegye határ menti területén végeztek toborzást. Az elkövetkező néhány nap során Vértesi végigjárta Szeghalom, Vésztő, Okány, Zsadány, Nagyszalonta, Mezőgyán, Remete és Nagyzerénd helységeket, majd jelentősen megszaporodott hadával Erdőhegy, Kisjenő és Székudvar térségébe érkezett. Május 8-án Erdőhegy község mellett, a székudvari mezőn vertek tábort (19. kép). Eközben Klósz Mátyás alispán a vármegyei és uradalmi tisztikarral igyekezett felkészülni a vár védelmére. Klósz mellett többek között Szorellay János József jegyző; Névery Pál szolgabíró; Modrinics János, Orbán János és Ribiczei Pál esküdt; a Túróc vármegyéből 1729-ben idetelepült Tomcsányi János uradalmi jegyző; valamint Kauer József és Gastager Mihály uradalmi tiszt tartózkodott; de a várba húzódott Ravusz István gyulai plébános, békési esperes is (17. kép). Nem ismerjük a felsoroltak katonai kvalitásait, de egyértelmű, hogy jelentős katonai múltra csak az idősebb Orbán János tekinthetett vissza, az alispán tehát őt nevezte ki várparancsnoknak. Első lépésként őrizet alá helyezték azokat a helyi lakosokat, akik hír szerint egyetértettek a kurucokkal, a vár védelmére pedig a megbízható gyulai polgárok mellett berendelték a vármegyei és uradalmi katonákat. Ez utóbbiak többnyire a vár lábánál elterülő ún. „Rácváros” zömmel román, kisebb részben magyar és szerb lakosai voltak, többnyire egykori várkatonák, akik Gyula határőrvidékből való kivonása óta Harruckern János György földesúr szolgálatában álltak. Klószék egyébként semmit sem bíztak a véletlenre, még 29-én este segélykérő levelet küldtek az aradi parancsnoknak. A felkelők előőrsei már május 2-án dél körül megjelentek a vár falai alatt, és nem kevés rémületet okozott, hogy délután folyamán tűz támadt a várban. Ezt hamarosan sikerült eloltani, este fél tíz tájban viszont a város jegyzője egy esküdt és egy özvegy62
