Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
A kuruc felkelés megszervezése és kitörése
tén katonai segítséget is adhat nekik. A mezőtúri tanács azonban még Kozmáék odaérkezése előtt (úgy tűnik, április 26-án) elfogatott és kalodába zárt tíz, magát kurucnak valló férfit, három társuknak azonban sikerült a szomszédos Szentandrásra szökniük. A szervezkedők éppen akkor tartották egyik legnépesebb tanácskozásukat, amelyre számos településről érkeztek résztvevők.90 A Mezőtúron történtek alapján egyértelművé vált, hogy a szervezkedés kitudódott, tehát ezután már nem lehetett visszaút. A szentandrásiak első tettükként április 26-a éjjelén megrohanták a gyűlölt Tolnay bérlő házát, és minden fegyverét, ingóságát elvitték, sőt, Tolnay két emberének is rátörtek a házára, akiket összevertek.91 Időközben a mezőtúri elöljáróság a hadnagy vezetésével négy lovast - Mészáros András túri jegyző diáriuma (jegyzőkönyve) szerint Gál István és Zsombok János tanácsbelieket, valamint két „közönséges lakost” - küldött a Szentandrásra szököttek elfogására. A falu akkor már teljesen felbolydult; a bíró Tolnay bérlő nyusztos süvegében és hegyestőrével a kezében megtagadta a három szökevény kiadását, a túriakat áristomba zárták, lovaikat és fegyvereiket pedig egymás között elosztották.92 Ugyancsak pórul járt Markovitz Mátyás szarvasi evangélikus 90 A szentandrásiakon kívül a szomszédos Öcsödről, valamint Békésről és Dobozról (Békés vm.), Kenderesről és Mezőtúrról (Heves és Külső-Szolnok vm.), Karcagról és Túrkevéről (Nagykunság), Sarkadról (Bihar vm.), Erdőhegyről (Zaránd vm.), ill. Madarászról (Bihar vm., de elképzelhető, hogy a nagykunsági Kunmadarasról van szó) érkeztek szervezkedők Márki szerint „összesen mintegy hetvenen”, véleményünk szerint azonban ez a szám legfeljebb a helybéliekkel együtt értendő. HADROVICS 1951. 26; MÁRKI 1893. 32. 91 Tolnay embereinek kifosztását és megverését Spissits Sándor Károlyi Ferencnek (Békés, 1735. április 29.) és Károlyi Sándornak (Arad, 1735. május 2.) írt levelei említik. Függelék, 6., 9. sz. 92 Minderről lásd Kozma Boldizsár szolgabírónak a szolnoki parancsnokhoz írt jelentését és Kada Pál Heves vármegyei alispán gr. Batthyány Lajoshoz írt beszámolóját. Az összefoglaláshoz felhasználtuk még Mészáros András túri jegyző feljegyzéseit is. Kozma levele: BGY Pol. Tit. VII. E. Nr. 4.; Kada Pál levele: SZEDERKÉNYI 1893. 210-211; a Mészáros-diárium adatait idézi: BODOKI 1978. 31. 46