Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)

A Károlyi-huszárok 1735. évi tiszántúli szerepének forrásai

erről az eseményről mindössze két, jóval későbbi, szájhagyomány útján fennmaradt közlés ismert.74

Ugyanakkor nem Spissits volt az egyetlen Károlyi-tiszt, aki tudósított a felkelés fejleményeiről. A Csongrád vármegyében állomásozó Macskásy Farkas kapitánynak a felkelés során Hódmezővásárhelyről és Szentesről összesen hat levelét ismerjük, melyeket a két Károlyihoz írt. Bár Macskásy Spissitsnél némileg távolabb tartózkodott a felkelés epicentrumától, levelei mégis fontos adalékokat tartalmaznak, különösen a mozgalom csongrádi eseményeiről, sőt, az első hírekről éppen ő tájékoztatta az öreg Károlyi Sándort rögtön a felkelés kitörését követő napon. Ide sorolhatjuk még Czanner Dávid strázsamester Macskásyhoz írt levelének másolatát is, amit a kapitány továbbított Károlyi Sándornak. Irinyi Imre kapitány csak a felkelés leverését követően tért vissza Békés vármegyébe; Károlyi Ferenc május 20-ai leveléből tudjuk, hogy Szarvasnál még három menekülő kurucot is elfogott, a felkelés történetére nézve azonban egyetlen érdemleges levele sem maradt fenn. Viszont a huszárezred két további, Magyarországon tartózkodó tisztje több jelentést is írt az eseményekről. Baranyi István kapitány a mozgalom alatt végig Debrecenben tartózkodott Gvadányi őrgróf altábornagy mellett. Az ebből az időből fennmaradt tíz jelentése leginkább a felkelés mellékeseményeiről őrzött meg fontos információkat. Kövesdy László kapitány éppen a felkelés kitörésének napján, április 27-én

74 Petik Ambrus gyulai tanító 1784-ben írt, és Békés vármegyét kérdés-felelet formában bemutató földrajzkönyvében a Szentandrást tárgyaló résznél feltett - „Mitsoda emlékezetes halom vagyon ezen Helység határán?” - kérdés után a következő válasz szerepel: „Itt vagyon a’ ma nagy Gödény’ halma, kire 1735dik Esztendőben a’ Tiszán innen ostobául fel-támadott Gyülevész Kálvinista paraszt nép maga Zászlóját elöszöris ki ütötte”. Pesty Frigyes 1864. évi hely- névgyűjtésében pedig a békésszentandrási elöljáróság írta le a Gödény-halom kapcsán: „Régen nevezték Péró halmának is arra a Mondára, hogy régen Péró itt ütött volna tábort, és a’ Béresek gyűltek hozzá gazdáiknak legjobb lovain”. PETIK 1961. 42; PESTY 1983. 101.

34