Seres István: A Károlyi-huszárezred hadkiegészítése a Tiszántúlon Szegedinác Péró felkelése idején - Chronica Bekesiensis 3. (Békéscsaba, 2010)
Bevezetés
múlt évek során fordult figyelmünk a Károlyi család nemzetségi levéltárában található iratokra, amelyek a Károlyi-huszárezred tisztjeinek jelentéseit tartalmazzák a Békés vármegyében lezajlott eseményekről. A levelek címzettje gr. Károlyi Sándor lovassági tábornok, ezredtulajdonos (3. kép), valamint fia, gr. Károlyi Ferenc huszárezredes (4. kép). II. Rákóczi Ferenc egykori tiszántúli vezénylő generálisa még 1734 januárjában kapott megbízatást az udvartól egy tíz századból, és századonként száz-száz katonából álló huszárezred felállítására. A Károlyi név varázsának köszönhetően rövid időn belül az összes tiszti kinevezés gazdára lelt, és a kiszabott határidőre, azaz március végére a teljesen felszerelt ezred már indulásra készen várakozott a kijelölt Csongrád, Heves és Pest vármegyei gyülekező helyeken. Május 20-án érkeztek a Pozsonyhoz közel eső Moson vármegyei Köpcsénybe, ahol két napra rá sor került Károlyi Ferenc ezredes és a tisztikar parancsnoki beiktatására, 23-án pedig megtörtént az ünnepélyes zászlószentelés is. A Károlyi-regiment végül május 29-én a Laxemburghoz közel eső schönbrunni mezőn mutatkozhatott be a királyi pár előtt. Az ugyancsak frissen felállított Splényi- regimenttel együtt rögtön a harctérre rendelték őket, és hamarosan már az ellenséggel is összemérhették erejüket. Károlyi Ferenc ezredes július 20-án már arról is beszámolhatott, hogy Spissits Sándor zászlótartónak és negyven huszárjának jelentős szerepe volt egy 2000 fős francia különítmény visszaverésében. A téli szállásokra vonulásig a huszárokat leginkább az élelmiszer-szállítmányok kísérésére használták, azonban Baranyay János alezredes vezetésével augusztus 24-én és szeptember 9-én is győztesen kerültek ki egy-egy összecsapásból.14 Időközben a Haditanács öt új század felállítását határozta el, s míg az ezred téli szállásra vonult, Károlyi Ferenc ezredes is haza térhetett, hogy — többek 14 A Károlyi-huszárezred történetére nézve lásd ÉBLE 1893. 198-306; újabban: KOVÁCS 1988. 163-165. 12
