Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

A megye Kulturális Központja B ékéscsaba az 1949. évi minisztertanácsi rendelet alapján 1950-től megyeszékhely lett. A sokak számá­ra joggal rosszemlékűnek tartott ötvenes évek időszaka több területen fejlődést is eredményezett a város életé­ben. 1950-ben került állami kézbe a Városi Múzeum (Mun­kácsy Mihály Múzeum), illetve az egyházi és városi isko­lák esetében már korábban megtörtént a fenntartóváltás. 1952-ben jött létre a Megyei Könyvtár, ami Lipták Pál ve­zetésével az ország első szabadpolcos kölcsönzést bizto­sító közgyűjteménye lett. Ugyanabban az évben vette át a Postás Szakszervezet a ma Napsugár Bábszínháznak ne­vezett együttest, ami a feltételek javulását eredményez­te, megjelentek az első férfi bábosok is, köztük Lenkefi Konrád. A következő évben, egy korábbi sikert megismé­telve jutott el az országos gáláig a Ballasi Táncegyüttes, Born Miklós koreográfiájával. 1954-ben jött létre a Békés Megyei Jókai Színház. Az általános iskolások száma az év­tized közepére meghaladta az 5800 főt, fokozatosan nőtt a középiskolások létszáma is (az évtized végére megkö­zelítette az 1800 főt). A középiskolák sorában kiemelkedett a korábban Ru­dolf Főgimnáziumnak nevezett intézmény, melyet még 1948-ban államosítottak. Az 1994-ben új épületbe került iskola többször módosított nevében az 1950/51-es tanév óta évtizedeken át feltűnt a Rózsa Ferenc név. Az Evangé­likus Egyház az 1994-ben visszakapott épületben újra sa­ját fenntartású iskolát szervezett. Dr. Szenográdi Péter 538

Next

/
Oldalképek
Tartalom