Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

ANapsugár Bábszínház regényes története és a Cenhefieh

«8888888888888888888888888S88888888838888888888888888888888888888888888Í

A

Napsugár Bábszínház históriája 1949-re nyúlik vissza, amikor Gellért Erzsébet vezetésével szeptember 9-én megalakult a Mesevilág Bábegyüttes. Egymást gyakran követő játszóhely- és fenntartóváltások után 1961-ben Lenkefi Konrád (Békéscsaba, 1936. november 18 - Békéscsaba, 1995. április 25.) lett, immár a Békéscsabai Napsugár Bábegyüttes vezetője. A bábtervező, bábkészítő iparművész és bábművészeti szakíró a művészi bábjáték felé irányította színházát. Az ország jelentős bábművész társulatai közé az 1966-os Cantata profana című előadással léptek.

Az újabbnál újabb előadások létrehozása mellett szakmai kísérőrendezvények megvalósításán is fáradt; 1962- ben megrendezték a Békéscsabai Bábjátékos Tájkonferenciát, 1965-ben pedig az I. Békéscsabai Bábjátékos Napokat. A Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál ma is nemzetközi hírű, izgalmas, érdekes fesztiválként működik.

Lenkefi Konrád halála után fia, Lenkefi Zoltán báb- és díszlettervező vette át a stafétát, a Napsugár Bábegyüttes professzionalizálásának feladatát vállalva magára. A Napsugár Bábszínház igazgatójaként változatlanul végez tervezői munkát is; a nevéhez több bábszínházi, illetve színházi előadás bábjainak, díszleteinek létrejötte kötődik. Amellett, hogy szcenikusként minden előadás megszületését figyelemmel kíséri, kezében tartja a Bábfesztivál és kiegészítő programjainak megszervezését is. Munkájában felesége, Lenkefi Deák Réka [Deák Dalma Réka] a bábszínház díszlet- és jelmeztervezőjeként segíti.

Gyarmati Gabriella

534