Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A legendás „Tündérhert B ékéscsaba kultúrtörténetének legszebb csillaga az 1913-tól 1943-ig (hivatalosan kimondva feloszlá­sát 1950-ig) működő Auróra zenei, irodalmi és képző- művészeti kör. Az értelmiségi csoport által működtetett szakosztályok szinte családi vállalkozásból indultak, hi­szen dr. Südy Ernő a zenei részlegnek, dr. Révész Sándor a képzőművészetnek volt a mozgatórugója, valamint ve­lük karöltve Péterfy Lajos az irodalomért felelt, melyben később Rell Lajosé a szakosztály megszervezésének ér­deme. A névválasztás a reményteliséget sugallta, mely mind a kultúra, mind a politika felé történő nyitás és megértés, illetve általuk a szabadság érzésének a megis­merése felé törekedett. Színdarabjaik az állami fiúiskolái színpadtól a Városi Színházba kerültek, és az Aurora ze­nekar már 1914-től a Békéscsabai Közművelődés Házá­ban tartotta komolyzenei koncertjeit. Az irodalom terén hasonló remek dolgok és szerzők kapcsolódnak a törté­netbe. Vendégül látták az évek során Bartókot és Kodályt illetve Móriczot, aki úgy fogalmazott, hogy „Tündérkert­ben jártam itt Csabán". A képzőművészet terén nagysze­rű kiállítások és országos szervezetek tárlatainak ottho­nául szolgált. A kör vezető gondolata volt az érvényesü­lés elősegítése és a korszerű kortárs művészet támogatá­sa. Az Auróra Kör hosszú évtizedeken keresztül, melyet a két világháború megszakított ugyan, igazi missziót vég­zett, és mindvégig kitartott a magas kultúra bemutatá­sa, tanítása és megszerettetése mellett. Örökségük kitö­rölhetetlenül, máig jelen van az utókor és napjaink magas szintű művészetében. Ván Hajnalka 472

Next

/
Oldalképek
Tartalom