Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

Az ótűlöHuló főisholo

1 Ú0l2"'*3an a Debreceni Tanítóképző Főiskola kihelye- XvODzett tagozataként kezdődött a főiskolai képzés a megyeszékhelyen. 1990-ben önálló főiskola lett, majd két évvel később Körösi Csorna Sándor nevét vette fel az intézmény. 1998-ban egyesült a szarvasi óvóképzővel, ezután Körös Főiskola lett a neve. Az ezredfordulón csatlakozott a DATE és a GATE (a debreceni és gödöllői agráregyetemek) egy-egy főiskolai kara. A szarvasi, gyulai, mezőtúri és békéscsabai telephellyel is rendelkező intézmény Tessedik Sámuel Főiskolaként működött tovább.

2001 szeptemberében a tanítóképzés Békéscsabáról Szarvasra került. Csabán a gazdasági képzés maradt, melynek kezdetei 1994-ig nyúlnak vissza. 2007-ben új épületbe költözött a könyvtár, a következő évben pedig kibővült a kollégium. 2009 elején a főiskola Tessedik Sámuel Egyetemi Központ néven integrálódott a több egyetem és főiskola egyesülésével 2000-ben létrejött Szent István Egyetembe. 2017-ben a gyulai telephelyű Egészségtudományi Intézet egy másik főiskolához került, ezt követően az egyetem kilenc kara közül az egyik a részben Békéscsaba központtal rendelkező Agrár- és Gazdaságtudományi Kar, ezen belül az úgynevezett „Gazdasági Campus” helye a békéscsabai Bajza utca 33. A főiskola több szempontból is jól reprezentálta a térség múltját; egy időben volt nemzetiségi tanítóképzés is, illetve az oktatók és a hallgatók között mindig jelentős arányt képviseltek a határon túli magyarok.

Dr. Szenográdi Péter