Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
^HpPWRPPP^RPMRIiiPVPPil|illlllPi||piPIPRIPIM9MHIIRIR|IV9PHHHHMPPIRP99PIH|IPIIIPRI| Az Ábrahámffy (^\brónffy) csalod I lső írásos említésük a megyében egy osztozkodáshoz köthető. Csabát 1393-ban a gerlai Ábrahámffy családi birtokfelosztás miatt négy részre osztják: egy negyed Miklósé, a háromnegyed részt pedig közösen birtokolja László, Elek és Dénes. A következő évszázadban hallgatnak a források Csabáról és az Ábrahámffy családról, valószínűleg háborítatlanul urai a területnek. Nem sokkal 1521 előtt épülhetett a csabai kastély, hiszen Ábrahámffy István Szapolyai János embereit és a törököket ide hívta tanácskozásra. Az Ábrahámffy család erősödését jelzi, hogy a gerlai központon kívül Csabán és Megyeren is építenek kastélyt. Nem nézte jó szemmel az erődszerű kastélyok épülését a gyulai szomszédság. A határvillongások a 16. század közepére nyílt ellenségeskedésbe torkollottak. Az Ábrahámffyak János Zsigmond alattvalóinak tartották magukat, Gyula Ferdinánd királyra esküdött. 1556-ban a két tábor között fegyveres összecsapásra került sor. Mágocsy Gáspár gyulai várkapitány a csabai kastélyt bevette, Ábrahámffy Imrét és embereit megölte, az erősséget porig rombolta. Hasonló sorsra jutott a megyeri uradalom is. A család ezután elveszíti itteni földjeinek jelentős részét, bár még 1580-ban a Nagyváradra szorult Ábrahámffyak számon tartják itteni birtokaikat. Az utolsó bejegyzés a családról 1593-ból való, amikor is Ábrahámffy Zsófia lánya, Pypaly Anna, 500 forintért adományozza el jószágait férjének és gyermekeinek. Nagy Dániel Sándor 56 ■■MliMIMíilMttiiHtM
