Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
■* 1332-ben Csaba templomos hely, bat garas adót fizet O aba falu első írásos említése az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékhez köthető. Ebben az olvasható, hogy Pál nevezetű papja 1332-ben 6, Miklós nevezetű papja pedig 1337-ben 4 garast fizet. Tehát a 14. század első harmadában már a jelentősebb települések közé tartozik Békés vármegyében, hiszen egyházas (templomos] faluként szerepel az írásos forrásokban. I. István király második törvénykönyvében úgy rendelkezett, hogy minden tíz falu építsen egy templomot. Nem sokat tévedünk, ha feltételezzük, hogy ez az arány az 1300-as évekre is jellemző. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben természetesen nemcsak Csaba szerepel a megyéből, megtaláljuk a többi jelentősebb településünket is. Felállítható egyfajta fontossági, gazdagsági sorrend. Tehát az 1332 és 1337 között fizetett adó átlagát véve a sorrend a következő: Békés: 15 garas, Nadány (Körösladány): 9 garas, Gyúr: 8 garas, [Füzes-] Gyarmat: 7 és fél garas, Csaba: 6 garas, Gerla: 6 garas, Sima: 6 garas, Szeghalom: 6 garas, Csökmő: 5 és fél garas, Gyoma: 5 garas, Pázmán: 5 garas, Edeles: 4 garas, Cséfán: 3 garas, (Déva-] Ványa: 3 garas. Egyértelmű tehát, hogy Csaba a templomos helyek közül a kisebbek közé tartozott, azonban ne feledjük el, hogy a falvak igen jelentős része egyáltalán nem is rendelkezett egyházzal (templommal]. Ilyen összefüggésben elmondható, hogy Csaba kétségtelenül a megye jelentősebb és népesebb falvai közé tartozott. Nagy Dániel Sándor 54 WiiÉlittili f 'i'i 1'i fi^i üffiIlifiT?*ií áírlA'''‘ri k
