Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
Trissből fagyasztott A második világháború után, elsősorban a Kádár-korszakban jelentős fejlődésnek indult az élelmiszer- ipar. A megyében az egyik kiemelkedő központ a csabai hűtőház volt, amely nem ismeretlen fogalom sok csabai számára. A Békéscsabai Hűtőipari Vállalat létrehozásáról 1959- ben döntöttek, az üzem három év múlva már el is készült. A mélyhűtött áruk piacán egyre nagyobb szerep jutott Békéscsabának, és rövid idő alatt jó kapcsolatot épített ki a svéd Findus céggel, a Kner Nyomdának köszönhetően pedig egyedi csomagolásba kerültek a termékek. Az 1970-es években korszerű gépekkel dolgoztak, a lehető legrövidebb idő alatt tudták a friss zöldséget és gyümölcsöt lefagyasztani, ennek eredményeként, a csabai mirelit-borsó az egyik legjelentősebb exportcikké vált. Az ország egykori legnagyobb hűtőházának tervezésekor fontos szempont volt a kapacitás növelése építészeti munka nélkül, ezért csak a berendezéseket kellett korszerűsíteni. A zöldség és a gyümölcs mellett, egyre inkább előtérbe került a tésztafélék, a félkész- és készételek gyártása is. Utóbbiak bevezetése azzal magyarázható, hogy így a hűtőházban elkerülték a holtszezont. A termelés során nem készültek áruk külön külföldre és belföldre, nem volt különbség köztük, ezáltal minden termék export minőségű volt. 1975 körül még több mint 9 ezer tonna árut szállítottak külföldre, azonban a rendszerváltást követően lassan, de biztosan leépült és megszűnt az egykor oly korszerű és hatalmas csabai hűtőház. Szakái Veronika
