Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
Aj 1956-os eseményeit és egyih hlemclhcdő személyisége -Tehete Vá\ B ékéscsabán október 26-án az esti órákban fiatal és középkorú férfiak gyülekezni kezdtek a Szabadság tér északi oldalán, pontosan ott, ahol a 101-es emlékmű állt, melyet a diktatúra idején leromboltak és a föld alá temették. A tüntetők összeállították 16 pontból álló „Követeljük!" című röpiratukat. Október 27-én a kora esti órákban a szakszervezetek megyei székházában forradalmi tanácsot választottak. A városi, majd a megyei forradalmi tanács első számú vezetőjének Fekete Pált választották. Fekete Pál tanár szónoki tehetsége, munkabírása és politikai lényeglátó képessége elismerést vívott ki az emberekből Csabán. Október 28-a nagy jelentősége, hogy elnémult a mindaddig egyeduralkodó pártsajtó, és megjelent a szabad sajtó helyi terméke, a Kossuth Népe első száma, majd november elsejétől a Független Újság. Október 31-én este nyolc órakor megszólalt a békéscsabai Szabadság Rádió. A szabadság azonban nem tartott sokáig, november 4-én a szovjetek Békéscsabát is megtámadták. A laktanyát tűz alá vették, Fekete Pálnak élete kockáztatásával, a tankok előtt túszként vonulva sikerült elérnie, hogy a szovjetek tüzet szüntettek addig, amíg ellentámadás nem éri őket. A főtéren leadott géppuskatűznek két halálos áldozata volt: Harmati Imre rendőr alhadnagy és Kovács Zoltán honvéd őrnagy, akik szolgálatteljesítés közben vesztették életüket. A forradalom leverése után a megtorlás időszaka következett. A szegedi katonai bíróság hozta meg ítéletét Fekete Pál és társai ügyében, ahol Fekete Pált életfogytig tartó börtönre ítélték. Forrainé Kovács Márta 548
