Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
Ai '56-os forrodalomhoz uczető út A z 1945. évi őszi választásokon erős szovjet támogatással a kommunista párt döntő pozícióba került. A sztálini diktatúrának célja a társadalom kiszolgáltatottságának elérése, melyet valamennyi gyár, üzlet, kereskedés államosításával ért el. Az államosítások után 1948-tól a Rokka Békéscsabai Kötöttárugyárként, 1950-től a Hubertus Ruhagyárként, a Merkúr Pamutszövő Nemzeti Vállalatként működött tovább. Állami vállalat lett 1948-tól a Baromfifeldolgozó, az István malom, 1949-től a két téglagyár, Békéscsabai Téglagyár néven. Az 1949-ben államosított Tevan Nyomda alapozta meg a mai nyomdaipar hírnevét. 1948 júniusában a kommunista és szociáldemokrata párt kényszerű egyesülése után nyíltan elkezdődött a pártállami diktatúra kiépítése. Az egyházi iskolák államosítása Békéscsabán 29 evangélikus, 8 római katolikus, 2 izraelita és 16 városi tulajdonú iskolát érintett. A következő lépés a parasztság tönkretétele volt, a beszolgáltatásokkal, az adóterhek növelésével. A karhatalom folyamatos fenyegetésével elérte, hogy a parasztok földjei önként vagy kényszerrel, de a tsz-ekbe kerüljenek. Békéscsabán a jaminai agrárproletárok alapították 1948. október 1-jén az első termelőszövetkezetet, Kossuth néven. A városi tanács 1950. augusztus 15-én alakult meg a Városháza nagytermében. A tanácselnök, özv. Szegedi Albertné utasítására döntötték le és temették a földbe a mai Szabadság téren 1923-ban felállított 101-es gyalogezred emlékművet. Forrainé Kovács Márta 546
