Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
V. A második világháborútól a rendszerváltásig
Kossuth-díjűsoh Békéscsabán m i is az a Kossuth-díj? A legmagasabb magyar állami kitüntetés, amelyet a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért adományozhat a köztársasági elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján. E díjat március 15-én adják át, magas pénzjutalom kíséretében. Békéscsaba több szülötte is kiérdemelte ezt az ország- gyűlés által 1948-ban - 1848. március 15-e centenáriuma alkalmából - alapított kitüntetést. Rábai Miklós 1952-ben kapta meg, aki eredetileg vegytan és természetrajz szakos középiskolai tanár volt, de szívügyeként kezelte a magyar néptánc életben tartását is. Az Állami Népi Együttes művészeti vezetőjeként megálmodott Ecseri lakodalmas néptánc koreográfiája bejárta a világot. Sík Ferenc magyar-történelem-francia szakos tanárként végzett, de a Magyar Állami Népi Együttes alapítója és szólótáncosa is volt. 1973-1994-ig a Gyulai Várszínház művészeti vezetője volt, 1982 és 1995 között a Nemzeti Színház rendezőjeként is dolgozott. Kossuth-díját 1994- ben nyerte el. A harmadik Kossuth-díjas csabai, aki a könyvtárosok között egyedüliként nyerte el e rangot, Lipták Pál volt. Díját 1954-ben, a Békés megyei könyvtárak munkájának hathatós fejlesztéséért érdemelte ki. Munkásságát a körzeti könyvtár igazgatójaként kezdte, majd a Békés Megyei Könyvtár igazgatójaként folytatta. Szenvedélye volt a festés, amit nyugdíjba vonulása után is gyakorolt, s aktív résztvevője maradt a helyi képzőművészeti kiállításoknak is. Salamon Edina 542
