Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

V. A második világháborútól a rendszerváltásig

A niegye széhhelye

B

ékés megye mai területe nem egyezik meg a száz évvel ezelőtti Békés vármegyével, de azóta a megye székhelyében is történt változás.

A második világháború után Magyarország elveszítette a bécsi döntésekkel hozzácsatolt területeket, illetve a korábbi vármegyék neve és felosztása is mielőbbi változást sürgetett. Az országot irányító Minisztertanács feltett szándéka volt a közigazgatás jobb területi megszervezése, és a változások természetesen Békés megyét is érintették.

Békés megye Öcsöd község kivételével területileg jelentősen gyarapodott, az egykori Csanád megye battonyai és mezőkovácsházi járásait csatolták hozzá, Bihar megyéből a cséffa-nagyszalontai járáshoz tartozó községeket (Sarkad, Kötegyán, Geszt, Zsadány), valamint Dévaványát Jász-Nagykun-Szolnok megyéből.

Az 1949-es minisztertanácsi rendelet (4343/1949. M.T. sz. rendelet) értelmében megváltozott Békés megye székhelye is, 1950-től már Békéscsaba tölti be ezt a szerepet. Mindez jelentős változást indított a megye életében, de egyúttal komoly problémát jelentett a megyei hivatalok elhelyezése, mivel nem állt rendelkezésre kellő számú épület. Emiatt néhány osztály még a régi székhelyen kezdte meg a működését. Vannak intézmények, amelyek néhány évtizedig az eredeti helyszínen maradtak, sőt olyanok is, amelyek még napjainkban is Gyulán működnek.

Szakái Veronika

536