Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
Hol uolt az eredeti Csaba falu? A z írásos források alapján Csaba falu a 13. század elején már lakott volt. Ez nem azt jelenti, hogy előtte nem létezett, hiszen a régészeti leletek alapján feltételezhető, hogy már a 10. századtól éltek itt magyarok. A mostani Békéscsaba délkeleti részén, az egykori Kastély-szőlők nevű kertes részre épült Lencsési lakótelep helyén érdemes keresni az Árpád-kori Csaba falut. Pontosabban a Lencsési út és az Élővíz-csatorna által bezárt északnyugat-délkeleti hátasabb részen. A Kastély utcától egészen az Ifjúsági táborig. Ez a körülbelül 1 km hosszú és 200-300 méter széles sáv pontosan követi a Fövenyes-ér egyik ágát, ami azonos az Élővíz-csatorna később beleásott mesterséges medrével. Sajnos a falu régészeti objektumai, leletei a lakótelep építése során valószínűleg teljesen elpusztultak. A '70-es évek végén, '80-as évek elején az építkezésről bronzkori, kelta, szarmata, gepida, avar cserepek mellett, jelentős meny- nyiségű Árpád-kori leletanyag is bekerült a Munkácsy Mihály Múzeumba. A falu kiterjedt egészen az Ifjúsági (egykori KISZ] táborig, hiszen innen 1956-ban kerültek Árpád-kori cserepek a múzeumba. Szintén az Árpád-kori település objektumai kerültek elő 1985-ben, amikor is a Kvasz András utca legelső délnyugati házának alapozását ásták. Itt három kemencét találtak, vágtak át a földmunkák során. A Tatárjárás során 1241-ben a falu elpusztulhatott, a 13. század legvégén, 14. század elején kissé északnyugatra „tolódott". Ez a mai Dózsa György utca - Kastély utca területe. Valószínűleg itt épülhetett fel az 15. században az Ábránffyak kastélya is. Nagy Dániel Sándor 50 liiiSÉÉÉÉiÉyfÉié ^zj^MislnSä
