Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

]\i újabb uilágháború hüszöbcn 1ú*)d ut^n )elent°sen nőtt hazánk ipari termelése. A A5WD kapacitás Békéscsabán is nőtt, igaz a termelés jelentős része katonai megrendelésre történt, például a háborús készülődés egyik jeleként a Rosenthal (István) Malomban 1938-ban haditermelésre tértek át. Kárpátalja egészének visszaszerzését (1939 márciu­sa) követően nőtt a feszültség Magyarország és Románia között. A magyar revízió folytatásától tartó román ható­ságok zaklatták a határ közelében élő magyarokat, akik közül sokan szöktek át a határon, főleg katonakorúak. A második bécsi döntéssel (1940 augusztusa) a keleti ha­tár újra távolabb került, 1941 áprilisában pedig hadvise­lő féllé vált az ország. Egyre több csabai lakost soroztak be, akiknek a pótlása a civil életben időnként gondot oko­zott, például a főgimnáziumi tanárok esetében. A zsidó származásúként elkönyvelt férfiak közül sokan munka­szolgálati behívót kaptak, így a festőművészként ismert Jankay Tibor is. Ezekben az években (1944-ig) a laktanya a mezőtúri hadosztályhoz tartozó lövészezred állomás­helye volt. A haditermelésbe bevont üzemek, a laktanya és mindenekelőtt a vasút miatt volt stratégiai jelentősége a városnak. A békéscsabai állomásról különvonatok szál­lították a mezőgazdasági idénymunkásokat, köztük he­lyi lakosokat is Németországba 1937 és 1941 között. Ezt követően itthon is találtak munkát a katonai szolgálatra behívott férfiak pótlása miatt, illetve sokan közülük is a frontra kerültek. Dr. Szenográdi Péter 516

Next

/
Oldalképek
Tartalom