Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
A Kereszténység első nyomai A Horánszky utca 14. számú ház kiskertjében 1991 tavaszán gödörásásba fogtak. Nagy meglepetésükre 1 méter mélyen egy bronzból öntött tárgyat fordított ki az ásó. A tárgy szerencsére bekerült a Munkácsy Mihály Múzeumba, ahol kiderült, hogy egy bizánci típusú ereklyetartó mellkeresztet találtak. Mellette más lelet nem volt. A tárgyat a megtalálója szétfeszítette, miközben eltörte a zárszerkezetet. A benne levő zöld port kiszórta. A mellkereszt lehet, hogy csak szórvány lelet, de nem zárható ki teljesen a sírból való előkerülése sem. A kiszélesedő szárú latin kereszt egyik oldalán domborműves kidolgozásban a megfeszített Jézus látszik, teste lábtámaszon áll, testét hosszú, ujjatlan ruha fedi. A másik oldalon Mária látható, hosszú, ujjatlan ruhában, felemelt karokkal. A tárgy a szentföldi ereklyetartó mellkeresztek típusába tartozik, és a 11. századra keltezhetjük. Ilyen szétnyitható mellkeresztekben tartották ekkoriban az ereklyéket, például szentek maradványait. A kereszténység felvétele a honfoglalás után bizánci térítéssel kezdődött. A források szerint Bulcsú és Tormás vezérek 948-ban Bizáncban jártak, ahol Bulcsú megke- resztelkedett. Gyula pedig, miután 953-ban Bizáncban megkeresztelkedett, térítőket hoz magával Bizáncból. Ekkor kerül ide Hieroteosz, Turkia püspöke. A latin térítés 973 után indul el, miután Géza fejedelem követei Qedlinburgban jártak, I. Ottó császárnál. Az új vallás Géza idejében kezd kiteljesedni, bár a fejedelem a régi isteneinek is áldozott. Medgyesi Pál 48
