Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Csaba ipari fellendülése

B

ékéscsaba már az első világháború előtt a megye ipari központja volt, de a trianoni békeszerződés után ez a szerepe még inkább erősödött. 1920 körül már több mint 46 ezren éltek Békéscsabán, és majdnem a tíz százaléka dolgozott az iparban.

Mivel Békéscsabán és környékén nagy számban állt rendelkezésre olcsó munkaerő, ezért számos vállalkozás jött létre ebben az időben. 1920-ban alapították a Rokkát, majd a következőben a Merkúrt, és az Excelsior Harisnyagyárat, amelyek a legismertebb csabai textilipari vállalatoknak számítottak. Ezek alapításában tevékeny szerepet vállaltak a csabai pénzintézetek, amelyek szintén ekkor indultak újra fejlődésnek. A gyárakban foglalkoztatottak száma folyamatosan emelkedett, de gyakran fiatalkorúakat is foglalkoztattak, akiket hivatalosan nem jelentettek be. Az iparban dolgozók összetételét tekintve sok volt a női munkaerő - elsősorban a textil- és téglagyárakban -, akik a férfiakhoz képest jóval alacsonyabb bérért dolgoztak.

A gazdasági válság azonban rányomta bélyegét az ipar helyzetére, csökkent az ipari termelés, amely a csabai betonáru gyártás végleges megszűnéséhez vezetett. A válság miatt életre hívott ínségmunkák során készült el az új vasútállomás; az útépítés programnak köszönhetően Békéscsabát a szomszédos településekkel műutakkal kötötték össze, ami jó hatással volt a megyei közlekedésre.

Szakái Veronika