Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Csaba ipari fellendülése B ékéscsaba már az első világháború előtt a megye ipa­ri központja volt, de a trianoni békeszerződés után ez a szerepe még inkább erősödött. 1920 körül már több mint 46 ezren éltek Békéscsabán, és majdnem a tíz száza­léka dolgozott az iparban. Mivel Békéscsabán és környékén nagy számban állt rendelkezésre olcsó munkaerő, ezért számos vállalkozás jött létre ebben az időben. 1920-ban alapították a Rok­kát, majd a következőben a Merkúrt, és az Excelsior Ha­risnyagyárat, amelyek a legismertebb csabai textilipari vállalatoknak számítottak. Ezek alapításában tevékeny szerepet vállaltak a csabai pénzintézetek, amelyek szin­tén ekkor indultak újra fejlődésnek. A gyárakban foglal­koztatottak száma folyamatosan emelkedett, de gyakran fiatalkorúakat is foglalkoztattak, akiket hivatalosan nem jelentettek be. Az iparban dolgozók összetételét tekint­ve sok volt a női munkaerő - elsősorban a textil- és tégla­gyárakban -, akik a férfiakhoz képest jóval alacsonyabb bérért dolgoztak. A gazdasági válság azonban rányomta bélyegét az ipar helyzetére, csökkent az ipari termelés, amely a csabai be­tonáru gyártás végleges megszűnéséhez vezetett. A vál­ság miatt életre hívott ínségmunkák során készült el az új vasútállomás; az útépítés programnak köszönhetően Békéscsabát a szomszédos településekkel műutakkal kö­tötték össze, ami jó hatással volt a megyei közlekedésre. Szakái Veronika

Next

/
Oldalképek
Tartalom