Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
101-es obcliszh A z első világháború alatt a 101-es gyalogezredben küzdött Békés vármegye hadfiainak mintegy hatvan százaléka. A békéscsabai 101-es gyalogezred emlékére 1923 augusztusában elkészült obeliszk ma is szerves része a városképnek. A műkőből készült obeliszket a csabai Belanka Mihály 101-es tüzér zászlós tervezte és építette 963 bajtársa tiszteletére, akik hősi halált haltak. 1948 után az újonnan berendezkedő kommunista rezsim szemében szálka volt a Horthy-korszak szellemét idéző monumentális alkotás. A 101-es obeliszket Szegedi Albertné, az akkori tanácselnök az 1950-es évek elején cséplőgéppel ledöntette, majd el is ásatta a három darabra tört szobrot. A pusztítás mély sebet ütött a helyi lakosok szívében, így válhatott az 1956-os helyi események egyik sarkalatos pontjává az emlékmű helyreállításának kérdése, melyről a korabeli - és nem utolsó sorban szabad - sajtó is rendszeresen tudósított. A Kossuth Népe október 28-án arról számolt be, hogy az obeliszk három darabban került elő, így azonnal visszaállítani nem lehetett. Az emlékművet ugyan már csak a forradalom leverése után sikerült helyreállítani, jól példázza a helyzetét, hogy a Kádár-féle rezsim nem merte a lakosságot provokálni a munkálatok megakasztásával, illetve nem tett kísérletet annak újbóli eltávolítására sem, joggal félve a népharag megnyilvánulásától. Forrainé Kovács Márta 490
