Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Újra magyar Kézen

A

román hadsereg 1920. március 20-án sorakozott fel a főtéren, velük szemben már megjelentek a magyar nemzeti hadsereg osztagai is, köztük pedig a győztes hatalmak megbízott katonai vezetői helyezkedtek el.

A nyár során a városba látogatott Horthy Miklós kormányzó is. A róla elnevezett korszakban kiadott monográfia egyik szerzője szerint a forradalom utáni visszarendeződés idején nálunk nagyobb „kilengések” nem voltak. Ennek ellenére a lakosság egy ideig nehezen élte meg a „felszabadulás" időszakát. A gondokat nyilvánvalóan fokozta a trianoni szerződés is. Az ország elvesztette területének, lakosságának és erőforrásainak nagyobb részét. A történelmi Magyarország középpontjával büszkélkedő megye az ország délkeleti szélére került. A békediktátum aláírása körüli időszakban százhuszonhat menekültet regisztráltak Békéscsabán. A nálunk hosszabb-rö- videbb időre letelepedő magyarok többsége (99 fő) a mai Erdélyből érkezett. A nemzeti tragédia mellett a változások egyes területeken lehetőséget is jelentettek Békéscsaba számára, át kellett venni az elcsatolt közeli központok egyes feladatait, illetve megszűnt a textiliparban az osztrák konkurencia. 1925-ben már hat üzem működött ebben az ágazatban, a létszám alapján a legjelentősebbek a Rokka és a Hubertus Kötszövőgyár. A '20-as években, részben a Népszövetségtől kapott kölcsönből számos beruházást valósítottak meg a városban.

Dr. Szenográdi Péter