Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A Wagner család szinte Kibogozhatatlan szálai «8888888888a8fl888888888888a88888888888088888BÍ«»«8888a8B888888a888888» N incs könnyű dolga a történetírónak, ha egy családon belül apát és fiát ugyanúgy hívták, és ugyanabban a tevékenységi körben mozogtak. így van ez Wagner József állami építészeti főmérnökkel és fiával, Csabai Wagner József építészből lett festőművésszel. Egyes kutatók megkérdőjelezik, hogy valójában két emberről beszélhetünk-e, ha a hozzájuk köthető épületeket lajstromba vesz- szük, és egyáltalán apa-fia viszony áll-e fent a két Wagner között. Egy biztos, a később festő pályát választó Csabai Wagner József édesapjaként emlegette a csabai építészt. Valószínűsíthetően az édesapa nevéhez kapcsolódik az első iparszerű téglagyártás 1891-ben, ahol Suk Kálmán földbirtokossal közösen dolgozott, majd 1893-ban kivitelezőként vett részt a Kazinczy utcai Méntelepnél és az 1899-es mai Evangélikus Gimnáziumnál. 1898-ben pedig megtervezte az Urszinyi-házat, mely ma a Megyei Könyvtár egyik épületeként funkcionál. A „második generációs” építész az apja nyomdokaiban haladt, hiszen a Fiume 1909-es átalakítását, és a mai Szabadság téri Békésmegyei Gazdasági Egyesület székházának 1910-es emeleti ráépítését ő tervezte. „Keze munkáját dicséri" a múzeum, anno Közművelődés Házának építésvezetése 1910-12 között, az 1912-ben felavatott Deák utcai református templomnak és a Vigadónak, a későbbi Jókai Színháznak 1913-ra elkészült kivitelezése. Ezután 1920-ban ment Budapestre, hogy festőnek tanuljon, de Békéscsabával haláláig tartotta a kapcsolatot. A második világháború után Mezőtúron, felesége szülővárosában telepedett le. Ván Hajnalka 468
