Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Hubertus, a ruhagyár A z ipari ágazatok közül sokáig kétségtelenül a textilipar határozta meg Békéscsaba gazdaságát. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a szövő háziipar régi hagyománnyal bírt, erre a textilgyárak épülni tudtak, hiszen így olcsó és szakképzett munkaerőre tehettek szert. A legelső ilyen gyár a Hubertus kötött- és szövöttáru gyár volt, amelyet 1911-ben hozott létre két gyulai kereskedő, Deutsch Vilmos és Deutsch Iván. Mivel ekkor még hasonló gyárak nem működtek, ezért elindulása úttörőnek számított. Termékeik ízlésesek és jó minőségűek voltak, rövid idő alatt ismertté váltak az Osztrák-Magyar Monarchia területén, de külföldön is versenyképesnek számítottak a kézi munkával készített áruk. A Hubertus teljesítményét bizonyítja, hogy az első világháború előtt a belföldi kötött- és szövött áru szükségletének 90 százalékát tudta ellátni. A ruhagyár mellett működött egy sző- nyeggyár is, torontáli szőnyegei belföldön és külföldön is népszerűvé váltak. 1945 után a gyár állami kézbe került, és Ruhagyár néven működött tovább. Az építkezéssel egyszerre zajlott a gyártás is, hiszen több mint 450 fő dolgozott már akkor, és az 50-es évek közepére már több mint ötvenféle férfi- és női ruhát gyártottak. A 70-es években egyre nagyobb szerep jutott az exportnak, ez az arány 1975-ben már 62 százalék volt, Jugoszlávia és az NDK mellett szállítottak Angliába, Hollandiába és az NSZK-ba is. 1985-től már Unicon néven kezdte el a női felsőruházatok gyártását. Szakái Veronika 460
