Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
II. A honfoglalás korától az újratelepítésig
Couastcmcthezcsch N agy volt a meglepetés 1942-ben, a békéscsabai határ északi részén álló Kerepeczky-tanyánál (Mezőmegyerj, amikor földmunkák során emberi maradványokra bukkantak. A sírban részleges lovastemetkezés került elő. A leletről Banner Benedek régész tudósított, aki járt a helyszínen, és összegyűjtötte a szétdúlt sír még meglevő tárgyait. Később, júliusban, hitelesítő ásatást is végzett, de csak csontokat talált. Banner Benedek leírása alapján, melyet a megtalálók elmondására alapoz, a részleges lovastemetkezéses sírban a halott lábánál, baloldalon helyezték el a ló lenyúzott bőrét, benne a koponyáját és a lábait. A lócsontok mellett kengyel darabjai voltak. A ló koponyáján, a tanya gazdájának elmondása szerint, kb. 70 centiméter hosszan, egymástól egyenlő távolságra 14 rozettás bronz lószerszámveret feküdt. Csak három került Banner Benedekhez, a többi elveszett. A halott karjain egy-egy bronz karperec volt, melyek közül csak egy került múzeumba. A lemez karperec egyik vége kiszélesedő, a másik egyenes volt, s Banner Benedek véleménye szerint a ruha ujjának összefogását szolgálta. Banner Benedek azt írja: „A másik karperecét az öregasszony, a rozsdás vasakat a gazda tette el." Itt nyilván a tanyabeliekre gondol, akik jogot formáltak maguknak a leletek egy részének megtartására. A kiszélesedő végű karperec és a rozettás lószerszámveretek alapján rangosabb honfoglaló asszony sírja került elő a Kerepeczki-tanyán, akit a 10. század folyamán temethettek el. Medgyesi Pál 44
