Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csabaíoh a Icuegőbcn A 20. század eleji technikai fejlődéseknek köszönhetően világszerte egyre többen hódoltak a repülés szenvedélyének. Mindez nem volt másképp Csabán sem, ahol sorra jelentek meg a tehetséges aviatikusok. Mind közül talán Kvasz András neve a legismertebb, aki bár itt született Békéscsabán, de Budapesten ismerte meg a repülőgépek világát. 1910-től kezdve folyamatosan végzett repüléseket, számos településen tartott bemutatókat, így szülővárosában is. Az első világháború kitörésekor önként repülőszolgálatra jelentkezett, azonban 1915-ben egy kényszerleszállást követően orosz fogságba esett és csak 1918-ban tért haza. A második világháború után, a belföldi légi forgalom megindulásakor a békéscsabai reptér vezetőjének nevezték ki. Mellette meg kell említeni Botyánszky Mihályt is, aki kezdetben papírmodelleket készített, majd saját hangárjában folytatta a repülőgépek építését. Szárnycsapásos gépet akart létrehozni, de amikor ez nem sikerült, akkor új monoplán tervezésébe kezdett. Tehetségére hamar fény derült, Kvasz mellett kezdett el dolgozni, és saját tervezésű biplánjával több száz méteren tudott repülni. A csabai repülés történetének megkerülhetetlen szereplője Ős Lajos, aki kiváló mechanikai érzékkel bírt. 1909-ben készítette el egy új szerkezetű gép, a helikopter kezdetleges tervét, amelyet Fikker Károllyal együtt épített meg. A próbarepülés alatt a gép lezuhant, ezért Ős Lajos felhagyott a további próbálkozással. Ez viszont bizonyítja, hogy több mint egy évtizeddel megelőzte Asbóth Oszkár gépét. Szakái Veronika 456
