Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A uildg első Wunhácsy utcája túrt ft május 1-jén, hosszú szenvedés után Munkácsy .IvUU* Mihály elhunyt a Köln melletti Endenichben. Ötvenhat esztendős volt. Gyászolták szerettei és barátai. Gyászolták művésztársai. Gyászolta soha el nem feledett hazája. Az érintettek azonos véleményen voltak: Munkácsy Mihálynak magyar földben kell nyugodnia. Holttestét május 5-én ólomkoporsóban szállították Budapestre. Az úton özvegye és rokonai, Munkácsy Emil, a festő öccse, Munkácsy Sándor mérnök, Alexis Brassours ügyvéd és Zsilinszky Mihály államtitkár kísérték a koporsót. Ravatalánál a Műcsarnokban rokonok, kormánytagok, az egyház képviselői, művészek és a festőt rajongva szerető közönség búcsúztatta. Május 9-én a Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomra. A festő iránt érzett mély tisztelettől vezérelve, az emlékállítás azonnali gesztusaként első ízben Békéscsabán, a Mester halála után tíz nappal, 1900. május 11-én utcát neveztek el Munkácsy Mihályról. Ez a belvárosi utca ma is az ő nevét viseli. Békéscsaba közgyűlésének képviselő-testületi jegyzőkönyve ekképpen őrizte meg számunkra a döntés meghozatalát: „Egyhangúlag elhatároztatott, életének megörökítése végett azon ház, melyben mint asztalos tanoncz volt - emléktáblával jelöltessék meg, az utca nevéről neveztessék el; végül emelendő országos szobrára 500 kor. adomány szavaztatott meg." A festő halálának első évfordulóján, 1901. május 2-án Munkácsy tiszteletére emléktáblát avattak Békéscsabán egykori mestere, Lang György asztalos házának falán. Az ünnepségen Munkácsy özvegye is jelen volt. Gyarmati Gabriella 418
