Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Béhéscsabo a Millenniumban

T

refort Ágoston „kultuszminiszter" 1882-ben kért állásfoglalást az MTA-tól a honfoglalás időpontját illetően. A vita eredménye 895 lett, a politika viszont az 1896-os ünneplés mellett döntött. A látványos beruházások így „időre” elkészülhettek. A fővárosi kiállítás Munkácsy pavilonjában lehetett megtekinteni az Ecce homot. Csaba már 1895-ben is méltó módon ünnepelhetett volna, hiszen ekkor jelent meg a „távbeszélő". Az 1896. évi országos megemlékezés mellett vármegyei és település szintű ünnepségeket is tartottak, persze központi útmutatás alapján. Május 9-én Békéscsaba utcáit, épületeit impozáns módon díszítették és világították ki. Az egyik ház erkélyén kis mécsesek formálták az alábbi szöveget: „Éljen a magyar!" A járásbíróságon a királyi párt éltette a felirat, a Nádor Szállodában az uralkodó pár szobrát nemzeti színű szalagok díszítették. A Sas Gyógyszertár erkélyéről időnként görögtüzet csodálhatott meg a nyüzsgő tömeg, a városháza előtt fúvószenekar biztosította a hazafias hangulatot.

Május 10-én a díszteremben tartották az ünnepi gyűlést, majd az istentiszteletek következtek. A város etnikai és vallási szempontból sokszínű lakossága a fennmaradt beszédek és egyéb források alapján azonosulni tudott az ünneppel. Május végén adták át az árvíz után újjáéledő Széchenyi liget tornyos, favázas pavilonját, továbbá földműves iskolát alapítottak, községházát kapott Jamina, elkezdődött a forgalmasabb közutak kiépítése is.

Dr. Szenográdi Péter

400