Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A neológ és ortodox zsinagógán

1 ÖOíí'*3311 a békéscsabai egységes zsidó hitközség - APPPmás magyarországi hitközségekhez hasonlóan - kettévált, s létrejött az ortodox és a neológ hitközség. Az ortodoxok a régi hagyományokat kívánták őrizni, míg a neológok inkább a jelenhez alakították tradícióikat. Kettéválásukat követően a két önálló közösség a Luther utcában, egymással szemben építette fel templomát. 1893-ban készült el a neológok zsinagógája, melyet Langer Lipót álmodott meg. 1894-ben épült fel a visszafogottabb, romantikus megjelenésű ortodox zsinagóga, amit Michay Sándor tervezett.

Bár a Luther utcán még napjainkban is ott áll a két imaház, egyik sem tölti be eredeti szerepét, a második világháború során elhurcolt zsidókra emlékezve egyikben sem ég immáron az örök mécses lángja. Az ortodox zsinagóga szinte változatlan megjelenéssel üzemel, mint raktár és üzlethelyiség. A neológ építményt azonban teljes egészében átalakították, külső falait bevonták, s bútoráruházként funkcionál.

Bár a csabai zsidóságot a történelem viharai jócskán megtépázták, továbbra is élt az igény bennük egy saját zsinagógára, ezért a rendszerváltás után létrehozták önálló kápolnájukat. Az új épületet a Széchenyi ligetben, a Kórház utcai stadion mögött alakították ki, melyet 2004- ben adtak át, majd 2008-ban a Tóra tekercsek megérkezése után használatba is vettek. Ez az épület az izraelita vallásnak helyet adva biztosítja a békéscsabai zsidóság hagyományainak továbbélését.

Salamon Edina