Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Uédőműrcndszcr- Körgát A z 1888 márciusában a városon végigsöprő árvizet követően egy hosszú körgát építésének terve fogalmazódott meg a lakosságban, amely remélhetőleg védelmet biztosít majd a hasonló veszedelemmel szemben. A körgát észak-kelet-déli félkörben övezné a várost. Az építendő gát helyén ekkor még tanyák, fák és szántóföldek voltak. Az építéshez a területek kisajátításához kellett folyamodni. A kisajátítási jog megszerzését követően gyűjtés indult az építéshez szükséges anyagi fedezet megszerzésére. A tervek elkészítésére Gallacz János kir. főmérnököt kérték fel, és az általa elkészített tervek alapján kezdődött meg az építés. A körgát munkálatain változó létszámmal 500-1000 munkás, kubikus dolgozott. A körgát az adriai tengerszint feletti 88,5 méteres magasságra épült fel (a magassághoz az előző évi árvíz tetőzését vették alapul), hossza 7,03 km volt, közel 300000 köbméter földet építettek be. Az építés összköltsége 195000 forintot tett ki, a kisajátított földekre 75000 forintot fizettek ki, a földmunka 120000 forintba került. A város a maga erejéből hozta létre a ma is meglévő gátat 1889 tavaszán, amely zöld füves oldalával kanyarog a már megnövekedett város utcái között. A körgát megépítése óta eltelt közel 130 év alatt árvíz- védelmi szolgálatára szerencsére nem volt szükség. A Fehér-Körös és az Élővíz-csatorna védőműrendszere a korszerű árvízvédelmi követelményeknek megfelelően megerősítve, biztonságosan védi Békéscsabát. A csabai szlovákok mai napig„Kergát"-nak hívják. Forrainé Kovács Márta 376 te HMM í^ÉMÉMUBIüIééSÉ
