Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A béhéscsabai uíuóélct O abán a vívás 1870 és 1880 között kezdett el éledez­ni, amikor a városban Scholtz Gusztáv vívómester tartott kurzusokat. Azonban e sportág végleges megho­nosodása a Békés-Csabai Torna Egylet (BCSTE) megala­kulásához köthető, amely alapító közgyűlését 1888. no­vember 4-én tartotta meg a Vígadó nagytermében. A ví­vók külön szakbizottsággal rendelkeztek. A BCSTE nyil­vános bemutatkozására 1889. június 1-jén került sor a Széchenyi ligetben tartott „dísztornán", ahol a kardvívás­ban ifj. Bartóky László győzedelmeskedett. A vívófoglalkozásokat kezdetben a Vígadó épületében, 1889 és 1900 között a BCSTE tornatermében, majd 1901- től a Rudolf Főgimnázium tornacsarnokában tartották. Ugyanitt az iskola tanulói is vívhattak, ugyanis a vívás, mint rendkívüli tárgy bekerült a tantárgyak közé. A gim­nazisták Békéscsabán megrendezett iskolaközi torna­versenyeit 1913-tól vívással is bővítették. A csabai vívóéletet a korszerű fejlődés iránti nyitott­ság jellemezte. Dusbaba Vilmos vívómester a millenniu­mi nemzetközi bajnokság tapasztalataiból kiindulva át­tért a könyökből vezetett pengejátékokon és a robbané­kony lábmunkán alapuló olasz technika oktatására. Az 1899. május 14-én a Széchenyi ligeti „arénában" tartott I. Csabai Vívóakadémián már az új magyar kardiskola mu­tatkozott be. Miután a BCSTE-n belül úrrá lett a rangi, va­gyoni, műveltségi, és vallási megosztottság, az 1904-ben tartott II. Csabai Vívóakadémiát már az egyesület utolsó rendezvényeként tartották meg. Kovács Gergely 370

Next

/
Oldalképek
Tartalom