Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csabai harrierlörlénet ä la ITÍaupassanl G uy de Maupassant Bel Ami, A szépfiú című regényében egy fényes, de kétségtelenül sajátos karrier kibontakozását követhetjük nyomon, amelynek ívét szépasszonyok, intrikusok és cselszövések rajzolják meg. Felmerül azonban a kérdés, miképpen kapcsolódik Békéscsaba városa Georges Duroy őrmester történetéhez? A történethez, amely Maupassant számára oly ragyogó lehetőséget biztosított társadalomkritikai szándéka és lélekábrázoló képessége megmutatására. A szépfiút jellemző ironizáló, olykor szatirikus hang mellett megjelenik egy olyan sikertörténet is a regényben, amely a francia írónagyságot valóban elismerésre késztette. Ekképpen meséli el: „Ez idő tájt az egész város odacsődült egy magyar festő, Markovits Károly nagy festményéhez, amely egy Jacques Lenoble nevű műértőnél volt kiállítva, s a hullámokon járó Krisztust ábrázolta. A lelkesedő műkritikusok ezt a vásznat a század legnagyszerűbb remekművének ismerték el. Walter megvásárolta ötszázezer frankért, és elvitte; ezzel egyik napról a másikra elvágta a közérdeklődés áradatát, és egész Párizst arra kényszerítette, hogy őróla beszéljen, és irigyelje, szidja vagy dicsérje. Aztán közhírré tétette az újságokban, hogy a párizsi társaság minden ismert tagját meg fogja hívni, hogy egy este nála szemlélhesse meg a külföldi mester hatalmas művét..." Ez a bizonyos Markovits Károly magyar festő Munkácsy Mihály személyét rejti, a festmény pedig a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című képre utal, amelyeknek a regényben leírt bemutatása Charles Sedelmeyer párizsi palotájában történt 1884. április 25-én. Gyarmati Gabriella 366
