Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

J\z élet uize Csabán: az artézi hutah K aan Lajos szerint a csabai lakosság egészségügyi helyzetét az 1860-as években a pálinkaivás elterje­dése és a poshadt víz ivása rontotta. A betelepülők az ivó­vizet ásott kutakból nyerték, de ezek kemény vizűek és fertőzöttek voltak. A megoldás a földfelszín alatt nagy mélységben, vízzáró rétegek közt levő artézi víz volt. A vármegye díjat ígért annak a községnek, amely elsőnek furat artézi kutat. Csabán 1885 tavaszán indult a munka, a Kossuth té­ren. A fúrás négy és fél év után megakadt, folytatását Zsigmondy Béla mérnökre, a mélyfúrási technika kiváló szakértőjére bízták. Ő fontosnak tartotta a kút „építésze­ti műremekké való kiképzését" is, ezért készült el a mész­kő medence, melynek dísze a kagylóban álló, kezében ha­lat tartó najád. Csaba a Halászlányos kútta\ elnyerte a vár­megye 1000 pengős díját. A nép gyógyító hatást tulajdonított a víznek, és sürget­te az újabb kutak fúrását. A második artézi kút 1893-ban, a mai Andrássy úton készült el. A kút díszéül Zsigmondy Béla a győzelem, Viktória szárnyas nőalakját választot­ta. A csabai nép az új kutat a szobor miatt Angyalos kút­nak nevezte. Sorban, egymás után készült el a MÁV arté­zi kútja 1909-ben, az állami polgári fiúiskoláé 1913-ban és az erzsébethelyi 1925-ben. Ezen kívül még nagyon sok kutat fúrtak a város egész területén. 1992-ben a 21 kút- ból még 10 működött. Néhány artézi kút, dacolva az idővel, máig működőké­pes. A két legszebb kút 2001-2002-ben újjáépült, így a Ha­lászlány és az Angyal ismét vizet ad a csabaiaknak. Ez a víz azonban már a vízvezetékből jön, nem artézi kutakból. Váncsa Klára 358

Next

/
Oldalképek
Tartalom