Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Csalódban marad - Pouázsay nyomda A z 1879-es év igen termékeny volt a nyomdász szakma művelésének tekintetében, hiszen meghozta nem is egy, de két nyomda iparengedélyének kiadását is. Takács Árpád után a Povázsay testvérek, Sándor és László is belevágtak egy új nyomda indításának jelentős vállalkozásába. Édesapjuk, Povázsay András 3000 forintért, hároméves részletfizetéssel vásárolta meg fiai számára a Dobay fióknyomda berendezését, melyet az evangélikus nagytemplom mögött fekvő szerény, nádfede- les családi házukban állítottak fel. Dobay János a Békésmegyei Közlönyben megjelentetett nyilatkozatában felkérte a lakosságot, hogy azt a bizalmat, melyet eddig az ő szakértelmébe fektettek, most ruházzák át az új cégre. Ez a gesztus nem volt meglepő, hiszen Povázsay Sándor volt az első, aki Dobay fióknyomdájában sajátította el a mesterség minden csínját-bínját. Bátyja, László kezdeti tevékenységéről sajnos kevés információ maradt ránk, de tudjuk, hogy Csabán és Békésen is működtetett saját nyomdászműhelyt. A testvérpár munkái között találhatunk apróbb, majd füzetes kiadványokat, újságokat és könyveket is, melyek minőségükkel hamar kivívták maguknak az elismerést. Azonban amiről a műhely igazán ismertté vált, az a szlovák betű és irodalom népszerűsítése volt. Nyomtatványaik között bőséggel találhatunk a csabai evangélikus szlovákság és az egyház számára készített munkákat. Az épület egykori helyén ma a Szlovák Kultúra Háza áll, melynek falán a csabai nyomdászat alapítóinak nevét őrző emléktáblát helyeztek el. Dobókői Krisztina 342
