Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

I. Az őskortól a honfoglalás koráig

Szárnyaló griffmadarah - az auaroh

A

z avarok belső-ázsiai csoportja a türkök által 552- ben a Góbi sivatag vidékén legyőzött zsuan-zsuanok területéről menekült nyugatra, és hozzájuk Közép-Ázsi- ában újabb népelemek csatlakoztak. A Kárpát-medencében mint a longobárdok szövetségesei tűnnek fel, azok gepidákkal szembeni harcaikban. 568-ban ez utóbbiak legyőzését követően telepednek le a területen.

Békés megyéből sok avar anyag ismert. 1951-ben kora avar kori női sír került elő, gyöngysorral és aranyozott ezüst ruhadíszekkel. A helyszín családi vagy nemzetségi temető lehetett. Avar lovas temetkezés került elő a Szarvasi út - Csorvási út elágazásánál levő területen. Gerla- Szakácsföld határrészen 1950-ben 11,1980-ban újabb 13 sír feltárására került sor.

A késő avar korral - 670 után - új népelem jelenik meg a Kárpát-medencében, az elsősorban a szíjvégeken megjelenő látványos motívumaik alapjángriffes-indásnak nevezett kultúra. Ennek az időszaknak az anyagai térségünkben Békéscsaba-Fényes, Kastélyi temető, Szabadság Tsz. központ lelőhelyekről származhatnak.

A kezdetben rettegett avarság pusztulása több okra vezethető vissza. A forrásokban a hatalmi megosztottsággal, az erkölcsök fellazulásával - az iszákosság térhódításával - találkozunk. Az Avar Kaganátus összeomlásában frank és bolgár betörések és egy, a korszakban lezajlott éghajlatváltozás is szerepet játszhatott a 9. század elején.

Nagy Balázs

32

m