Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A csabai harangoh O aba a harangok városa is. Igaz, hajlamosak vagyunk ezt elfelejteni, vagy talán ebben a zajszennyezett világban a reggeli és a déli harangszó már fel sem tűnik... 2013 nyarán az újonnan felavatott Szent István téren elhelyeztek egy modern harangot, amely dallamos harangjátékéval elkápráztatja az arra járókat, úgy, mint régen a templomok harangjai. De lássuk, milyen harangok szólnak Csaba főterén. Az Evangélikus Kistemplomban, az Ó-templomban: a legnagyobb a Marik-féle nagyharang, amely nevét az adományozókról kapta. Marik Pál és néhai első felesége, Ondrejcsik Mária, valamint második felesége, Poliák Ilona az Úrnak 1874. esztendejében adományozták az evangélikus egyháznak a harangot, amelyet azonban 1876- ban - egy repedés miatt - újra öntettek. Szerencse harangnak is hívják, mivel az első világháborús rekvirá- lást sikerült elkerülnie. A harminchat mázsányi harang és hangja méltóságot áraszt, a csabaiak kedvence. A magyarországi evangélikus templomok legnagyobb harangja, egyben Magyarország kilencedik legnagyobb harangja. A nyolcszázharminc kilogramm tömegű középharang 1922-ben készült Budapesten, Slezák László műhelyében. Érdekessége, hogy pártázatán a Csabán igen kedvelt szőlő- és indamotívum fut végig. A kisharangot 1923-ban szintén Slezák László aranykoszorús mester műhelyében öntötték. A Békéscsabai Evangélikus Nagytemplom tornyában azonban nem találunk harangot. A római katolikus templom, a Páduai Szent Antal Plébániatemplom déli, azaz jobb oldali tornyában három harang lakik. A Szent László nagyharangot, amely kilenc- száz kilogrammos és Slezák László budapesti műhelyé334
