Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Szabűdhőműues-paholij alahul Csabán A ligha van a világon még egy olyan titkos társaság vagy csoport, amelyet több találgatás és összeesküvés-elmélet övezne, mint a szabadkőművesek páholyait. 1717. június 24-én a londoni Rúdhoz és Rostélyhoz címzett fogadóban négy angliai páholy egyesült nagypáholy- lyá, ezzel megteremtve nemcsak egy országos, hanem egy egész világot behálózó szervezet alapjait. 1725-től a kontinentális Európában is egyre jobban elterjedt a szabadkőművesség, amely fennen hirdette a felvilágosodás eszméjét, ugyanakkor ősi rítusokat - és egyesek szerint ősi tudást és titkokat is - tartalmazott. A szabadkőművesség alapgondolata az egész emberi nem testvéri összetartozása. Feladatát abban látja, hogy törekszik az egyén erkölcsi tökéletessége, valamint a jótékonyság és az emberszeretet gyakorlása felé, terjesztve a tudást. Békéscsabán 1871-ben alakult meg a szabadkőművesek Béke elnevezésű páholya. Ez nem tekinthető kései dátumnak, hiszen miután I. Ferenc 1798-ban betiltotta a Habsburg Birodalom területén a páholyok működését, csak 1868 után éledtek újra. A Béke páholy működését és tagjainak névsorát homály fedi. A szóbeszéd szerint a páholy székhelye Such Soma lakatos Luther utcai házában volt. A tagsággal kapcsolatban felmerült nevek: Vidovszky János, Micskó Gusztáv, Félix Ákos, Fábry Károly volt királyi albíró, Lőwinger Li- pót, Singer Ignácz és Kemény Mihály voltak. A magyar- országi páholyok működését 1920-ban betiltották, így a csabai Béke páholy is megszűnt. Kovács Gergely 322
