Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
A* Alföld -Tiume uasút A z Alföld - Fiumei vasútvonalat több szakaszban építette egy társaság. Az ötlet 1843-ban vetődött fel először, a tervek készítése pedig 1862-ben kezdődött, amit Csaba pénzzel támogatott. 1863-ban már a földmunkákat végezték Szeged irányában. Az Orosháza és Csaba közti vonal építéséhez újabb összeget ajánlott fel a város. Ennek ellenére pénzhiány lépett fel, ezért és a bizonytalan politikai helyzet miatt többször leálltak a munkák, melyek a kiegyezés után felgyorsultak. Elkészült a Csaba és Gyula közti, majd a Hódmezővásárhelyig tartó szakasz is, végül 1871-re befejeződött a Nagyvárad - Csaba - Szeged - Szabadka - Eszék vasútvonal. Ez már önmagában is növelte az értékesítési lehetőségeket és Békéscsaba jelentőségét. A vonal később teljesen kiépült, egészen a horvát autonóm területbe ékelődő kikötőnkig, a mai Rijekáig. Mi akkor a város olasz nevét használtuk, amit a mai napig őriz Békéscsaba központjában a Hotel Fiume. A vasút kiépítése és zavartalan üzemeltetése óriási teljesítmény volt, hiszen át kellett jutni a Dinaridák vonulatain is. A vasutat a MÁV 1884 végén vette át. A növekvő forgalom miatt szükség volt a csabai pályaudvar bővítésére és egy Erzsébethelyre vezető felüljáró megépítésére is, ezt 1909-ben adták át. Ugyanebben az évben a MÁV már saját artézi kúttal is rendelkezett a településen. A trianoni békediktátum ezt a vonalat is szétzilálta, szakaszai akkor három, ma négy ország területére esnek. Dr. Szenográdi Péter 318
