Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

Nehéz a udlasztás: Csaba uagy Gyula

eök István - aki Munkácsy Mihály nagybátyja volt "7\,többször kifejtette véleményét a megyét érintő kérdésekben. 1871-ben a Békés című újság számaiban arról írt, hogy melyik város legyen Békés vármegye központja. Az egyik Gyula, ami már akkor is a vármegye székhelye volt; míg a másik Csaba, amely ebben az időben jelentős változáson ment keresztül. Reök hangsúlyozta, hogy a megyének szüksége van egy olyan városra, amelynek kereskedelmét, iparát, oktatását és művészetét támogathatják, hiszen csak így juthat előrébb Békés vármegye is. Egyértelműen Csaba mellett állt ki, számos érvet sorakoztatott fel cikkében. Egyrészt két országos vasút találkozásánál fekszik, és ezáltal minden állomáshoz közelebb fekszik, mint Gyula. Másfelől a szomszéd várossal szemben magasabb fekvésű, ezáltal vízveszélyek nem fenyegetik (a nagy árvíz csak 1888-ban történt), valamint közgazdasági és közigazgatási szempontból is kedvezőbb lenne. Reök arról is írt, hogy a központ megváltoztatására eddig nem volt szükség, de Csaba fejlődésének üteme rövid időn belül túlszárnyalhatja Gyuláét, és akkor a megye érdeke is, hogy új székhelye legyen.

Ebben az évben adták át a csabai Városházát, és az ekkor tartott díszközgyűlésen Reök István beterjesztette azt az indítványt, amelyben a vármegye székhelyének Gyuláról Csabára történő áthelyezését kérte. A cikkekben felsorolt érvek ellenére a megyegyűlés végül nem támogatta ezt az elképzelést, és 1950-ig Gyula maradt Békés vármegye székhelye.

Szakái Veronika

316