Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
Betegellátás a szőlőshertí csőszházban z első csabai, városi orvos 1836-ban Réthy Pál volt, aki a pesti egyetemen végzett. A várostól kapta a fizetését, ennek fejében köteles volt minden adófizető csabait ingyen gyógykezelni. Dr. Réthy Pál szívén viselte az emberek helyzetét, és 1847-ben kezdeményezte a szegényeket ápoló kórház felállítását. A kezdeményezés hatására gyűjtés indult. A kórházat egy szőlővel beültetett területen, egy régi csőszházból alakították ki. 1864-ben a kórházzá alakított épület már fogadott betegeket. Az orvosok kötelessége volt a bábák munkájának ellenőrzése is. Bábák már a 18. század végén dolgoztak Csabán is, de alacsonyan képzettek voltak. „1785-ben a megyei orvos még elszörnyedve írta körlevelét, melyben megtiltotta a bábáknak azt a »baromi« szokást, hogy szülő nőknek, sőt gyermekeiknek is szeszes italt adnak..." Szorgalmazták, hogy minden községben legyen vizsgázott bába. A korabeli szokás szerint a kórházakhoz kapcsolódva szegényházak is működtek. A szegényház 1869-ben épült fel Sztraka Ernő városi mérnök tervei alapján. A csőszházból átalakított régi kórház épülete hamarosan omladozni kezdett, és orvosi kezelés céljaira alkalmatlanná vált. Ezért 1880-ban a város új kórházépület felépítéséről döntött, amelynek terveit Sztraka Ernő ké-. szítette el. Az új kórház és a hozzá tartozó melléképület 1881-ben készült el. A szegényház ma már nem áll, de az 1881-ben épült korház igen, természetesen sok átépítéssel, jelenleg a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat működik az épületben. Forrainé Kovács Márta
