Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)
IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig
\i első csabai festő: Naan Antal Jk tizenkilencedik század első éveiben a szépművésze- ttU~\tek kultiválásáról még alig lehet beszélni Magyar- országon. A magyar képzőművészet ujabbkori fellendülése tehát csak jóval városunk ujratelepülése után következett be, mikorra Békéscsaba már nagy, népes helységgé vált. így történhetett, hogy nem sokkal az újkori Magyarország első festőművészeinek feltűnése után Békéscsaba nagyszámú fiai közt is akadt egy, Haan Antal, akit szülőhelye teljes joggal számíthatott azon kor legjobb magyar festőinek sorába." - írja dr. Haan Albert A képzőművészet Békéscsabán című dolgozatában. Az első békéscsabai festőművésznek - a Waldmüller bécsi magániskolájában tanult - Haan Antalt tekinthetjük, aki áldozatkész hazafiként az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc eseményeiben is részt vett. Itáliában időzve 1853-ban festette a Judit és Holofernész című, fény-árnyék kontrasztjával Caravaggio hatását tükröző művét. 1862-ben visszaköltözött Csabára, s megfestette - többek között - szülővárosának jeles személyiségeit, mely képekből a Munkácsy Múzeum komoly kollekcióval büszkélkedhet. Több arcképét és vallásos tárgyú ábrázolását őrzi a Békéscsabai Evangélikus Egyház, valamint a Páduai Szent Antal Plébániatemplom. Csabai tartózkodása idején Haan Antal házat épített, a maga válogatta növényritkaságokból pedig kertet alakított ki. Hazahozta antik régiségeit is, de egy évtized elteltével mégis visszavágyott Olaszországba. Caprin telepedett le. Gyarmati Gabriella • 298
