Ando György - Kutyej Pál Gábor (szerk.): Csabensis. Békéscsaba 300 - A Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve 5./42. - „Ami csabai…” múzeumi sorozat (Békéscsaba, 2018)

IV. Az 1848–49-es szabadságharctól a második világháborúig

A település rendezője - $ztröho írnő

A 19. század második felétől Csaba városképe folyamatos változáson ment keresztül. Mindehhez szükség volt egy szakértő mérnökre is, Sztraka Ernő személyében.

Az ismert csabai tanító, Sztraka Károly fiaként fordulatos életpályát tudhatott maga mögött. Harcolt az 1848- 49-es szabadságharcban, kezdetben jogásznak készült, végül a mérnöki pálya mellett döntött, és 1855-től részt vett a Körösök szabályozásában. 1861-ben következett el az egyik legnagyobb mérföldkő az életében, hiszen ekkor választották meg Csaba mérnökének. A településen folyó építési munkálatokat nemcsak tervezte, hanem ellenőrizte is; több mint három évtizedig, 1892-ig dolgozott ebben a tisztségben. 1865-66 során elkészítette a település rendezési tervét, illetve Békéscsaba telkeiről, legelőiről és szőlőskertjeiről írt telekkönyvet; emellett Csaba új belterületi térképének elkészítése is az ő nevéhez fűződik. Csaba mérnökeként neki kellett megszervezni és biztosítani a heti piac és a vásári rend feltételeit. Sztrakának köszönhető többek között a csabai ligetek (Széchenyi, Petőfi) megvalósítása, olyan ismert csabai épületek felépítése, mint a Fiume Szálló, a Városháza, a polgári leányiskola, a színház vagy az erzsébethelyi evangélikus templom.

A település a bajban is számíthatott mérnökére, hiszen 1888-ban a Kettős-Körös áradása idején megszervezte és irányította az árvízvédelmi munkálatokat.

Szakái Veronika